Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

vagy langen Mass (bányatelek) = 2 Lehen = 7 X 14 = 98 Lachter - oldalviszony 1 : 2- = 14,15 X 28,30 m = 400,44 m

2 =4,0 ár. - Grubenmass (kettős bányatelek) = 2 Wehr = 7 X 28 (ritkán 14 X 14) = 196 Lachter - oldalviszony 1:4 = 14,15 X 56,60 m = 800,91 m

2 = 8,0 ár. - Fundgruben (hármas bányatelek) = 3 Wehr = 7X42 (ritkábban 14X 21) = 294 Lachter - oldalviszony 1 : 6 - = 14,15 X 84,90 m = 1201,84 m

2 = 12,0 ár. - Altén Fundgruben (régi, három és feles bányatelek) = 3*/

2 Wehr = 7 X 49 = 343 Lachter - oldalviszony 1 : 6,5 - = 14,15 X 94,05 m = 1401,56 m

2 = 14,0 ár. A Miksa-féle 1573. évi bányarendtartás is ezen mértékeket alkalmazza.

891 Mint ahogyan a bányakötél, úgy a bányatelek is nemcsak földmérték, hanem valóságos területmérték. Etalonja van, és az egyes egységeket szabályosan képezi, amelyet azonban a gyakorlat mégis módosíthat. • • "

r

fh ' - •"• 4.47 UDILNICA Horvát földmérték, Vlajinac Wdylnicza ortográfiával. A cirülbetűs műben latin betűkkel vette fel,

8 92 mintha nem horvát szó lenne a mértéknév eredete. Ilyen horvát szó nincs is, legalábbis a század eleji horvát nagyszótárban, a hasonlók (udilj, udilni) pedig egészen más jelentésűek.

8 9 3 A történeti szókincshez tartozhat. így a szó magyar jelentését nem tudtam megállapítani, ezért meghagytam a horvát nevet. Latin megfelelője sincs az oklevelekben, illetve általános kifejezést vulgóznak. Forrásaink számbavételénél a terminológiát és az egyéb adatokat ez esetben is célszerű együtt vizsgálni. Elsőnek Zágráb megye Mlakára vonatkozó 1435. évi — a metinél már említett (ld. 4.36) — oklevelében szerepel: „duas dimensiones wlgariter methy dictas absque quinque dimensionibus minoribus wlgo wdylnycze vocatis in se continentium", illetve még 1 meti + 5 udilnica.

894 Tehát ugyanazt a latin kifejezést vulgózták, mint a metinél: dimensio, vagyis méret, nagyság, megmérés. És ez a helyzet valamennyi ismert adatunknál, csupán az udilnica ortográfiája változik. Alignyi kivétellel a metivel együtt szerepel mint annak kiegészítő, kisebb mértékegysége, valamennyi Zágráb megye okleveleiben. Az adatismétlés elkerülése érdekében csak a leglényegesebbet idézem újra. Általában a telek, illetve a szántó mértéke, ez esetben a legtöbb (1487.) 12 udilnica volt,

895 így ennél több udilnica adott 1 metit. Kevésbé dívott - a metihezhasonlóan és érthetően — a kaszálónál, ez esetben a legtöbb (1494.) 40 udilnica volt (de önmagában, nem más mérték kiegészítéseként),

8 9 6 így valószínűleg ennél több ad ki 1 metit. Ritkábban alkalmazták a szőlőnél, ez esetben a legtöbb (1456.) 24 udilnica — önmagában, meti nélkül - szerepelt,

897 így ennél még több tesz ki 1 metit. Hozzáteszem: a metinél a legkisebb egység (1487.) l

f

2 meti volt.

898 Úgy tűnik, hogy Vlajinac a fenti adatok alapján — mert forrás megnevezés nélkül — mondja a következőket: ha 24 udilnica van akár l

h meti is, akkor 1 meti van 48 udilnica vagy még több is.

899 Mint előbb idéztem, 40 udilnicánál többet nem találtam, így Vlajinac kijelentését kételkedéssel kell fogadnom.