Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

\ Az udilnica nagyságáról csak a metinél közölt (ld. 4.36) egy adat alapján tájékozódhatunk. Eszerint 1378-ban egy Körös megyei településnél 1 meti = 1 hold. A helyi holdak (ld. 4.27.4) átlagával az kb. 7321 m

2 , s ennek legalább a 40-ed része az 1 udilnica, így 183 m

2 -nél kisebb terület lenne. 4.48 VEDER Elsősorban űrmérték, gyakortább bormérték, s e szerepén keresztül lett kivételesen földmértéke a szőlőnek. Csak e vonatkozásával foglalkozom, részletesen nem tárgyalom. Hazai latin szótáraink közül a schlágliben, Murmelliusnál, Szikszóinál, Verancsicsnál és Bartalnál hydria, idria, Szikszóinál és Verancsicsnál még, Calepinusnál csak urna, ami viszont Mártonnál akó, Bartalnál mázsa. Okleveleinkben hydria, ydria, idria. Elsőnek 1075-ben fordul elő, mint űrmérték.

900 Földmértékként latin néven nem szerepel. A magyar név: veder, először 1544-ben található mint űr-, illetve bormérték.

901 Mint földmérték „vedres" ortográfiával először 1593-ban fordul elő.

902 Németül Emer, Emmer, Emrl, Eimer. Először 1503-ban található űrmértékként.

90 3 Földmértékként elsőnek - Emer ortográfiával — 1552-ben

904 található. Földmérték mivoltáról két helyről van tudomásunk, mindkettő nyugat-dunántúli: Kőszeg és Sárvár. Kisebb egysége volt az előbbi helyen az icce (ld. 4.28), az utóbbinál a pint (ld.5.51). A kőszegi szőlő-telekkönyvek 1552-ben, 1567-ben, 1573-ban a szőlő területét „Emer" = veder és „Halb"=icce mértékben adják meg.

905 így szerepel a XVII. században,

906 és a XVIII. században is, de már magyarul: vödör, icce.

907 Mindkettő kőszegi mérték.

908 Nyilvánvaló, hogy — mint az iccénél, pintnél is (ld. 4.28, 4.41) — a hegyvám mennyiségéből alakult ki a földmérték. 1 vedres szőlő akkora terület, amelynek terméséből a hegyvám mennyisége 1 veder bor, a termés tehát ennek kilencszerese (ld. 4.28), vagyis 9 veder bor. Pricklertől tudjuk viszont, hogy 1 kőszegi Eimer = veder = 10,15 l.

909 Ennyi tehát a hegyvám, a termés pedig 91,35 1 lenne. A területnagyságra tájékoztatásul az iccénél részletezett adatok (ld. 4.28) alapján kapott váltószámmal (lm

2 = 0,25 1) - s az ott közölt figyelmeztetéssel - számolhatunk. Ennek alapján 1 kőszegi veder szőlő = 365,4 m

2 lenne. Meglehetősen kis terület, még fél kapaalja (ld. 4.29) sem. A másik hely a Nádasdyakhoz tartozó sárvár-alsóvidéki szőlő. Az 1593. évi összeírásban Sótony, Nyögér, Csenye hegyeken a szőlő nagyságát vedres és pintes mértékben adja meg, míg ölbőn és Felsőhegyen fertály (ld. 4.26) a mértéke.

910 Azt már viszont nem tudjuk, csak feltételezzük, hogy sárvári mértékről van szó. Ez esetben is hegyvámból alakult földmérték ez, így 1 vedres szőlőn 9 veder bor teremhetett. Csakhogy nem ismerjük a sárvári bormértékeket, így a vedret sem, a pintnél (ld. 4.41) is feltételezéssel dolgoztunk. Most is csak ezt tehetjük, tájékozódásul számolunk.