Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
kicsi, 4 hold. Királyi mértékkel 3,3 hektár, szokásos holddal 1,1, helyi hold átlaggal 2,9 hektár. A Váci káptalannak a nógrádi Romhányra vonatkozó 1335. évi oklevele a belső telek pontos nagyságához ad adatot: „cuius quidem sessionis longitudo se extenderet ad sexaginta ulnas cum mensura regali, et latitudo eiusdem ad viginti quatuor ulnas simititer cum mensura regali mensurando". 8 2 6 A telek tehát 24 X 60 királyi öl — oldalviszony 1 : 2,6 - vagyis 75,0 X 117,5 m = 88,19 ár. A tartózkodási és a munkahely nagyságára ad ismét együtt adatot a Zalai konventnek a zalai Szőlősre vonatkozó 1336. évi oklevele: ,,sibi retinens quatuor integros fundos pro hospitibus locis sessionalibus habendis latitudine sexaginta septem amplexibus regalibus per modum regni existentes cum septuaginta quinque terris arabilibus". 827 Tehát a 4 belső telek szélessége 67 királyi öl, és 75 királyi hold szántó tartozik hozzá. így 1 telek 16 3 / 4 királyi öl, vagyis 52,3 m széles, ehhez 18 3 / 4 királyi hold, vagyis 15,8 hektár szántó jár (nyilas osztással, ld. 4.39). A Türjei konventnek a veszprémi Kisfaluszörcsökre vonatkozó 1338. évi oklevelében olvasható: ,.unum iuger pro sessione". 82 8 A belső telek tehát 1 hold nagyságú. Királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlaggal 73,2 ár. Ugyancsak 1 hold nagyságú a belső telek (sessio) nagysága a Veszprémi káptalan Szabadira vonatkozó 1339. évi oklevele szerint. 829 Mesko veszprémi püspöknek a zalai Keszire vonatkozó 1343. évi oklevele azt bizonyítja, hogy két hold szántót egy sessióval elcseréltek. 8 30 Feltételezhető, hogy a belső telek is ekkora volt, de a később idézendő adatok alapján ezt bizonytalannak tartom. A Zágrábi káptalan Novavillára vonatkozó 1344. évi oklevelében ez található: „curias eos vei fundos curiarum equales habere in latitudine saltem videlicet triginta duorum brachiorum silvestrum, longitudine autem earum ex utraque parte vicus protendantur usque fluvium". 8 31 A tartózkodási hely: a belső telek hossza egyformán adott, a folyó határolja, a szélessége pedig 32 erdőöl (ld. 3.29.4), így 73,6 m. Ugyancsak a belső telek nagyságára szolgáltat adatot a Veszprémi káptalannak a zalai Keszire vonatkozó 1346. évi oklevele: „tres sessiones quarum due iuxta aquam forent, que in latitudine viginti sex amplexus in se haberent, et longitudine earundem usque cursum seu metam se extendit, tercia vero sessio . . . cuius latitudo quatordecim amplexus, et longitudo eiusdem viginti sex amplexus in se continent". 8 32 Tehát két telek szélessége együtt 26 öl, így egyenként 13 öl, királyi mértékkel 40,6 m, az öl átlaggal (2,0 m, ld. 3.29) 26 m. A harmadik 142 X 26 öl - oldalviszony 1 : 1,8 -, királyi mértékkel 53,6 X 81,2 m = 35,4 ár, öl átlaggal 28 X 52 m = 14,5 ár. Hogy a szepesi belső telek a XIV. század közepén is meghatározott nagyságú, így földmérték jellegű, bizonyítja a Jászói konventnek a szepesi Korumpachra vonatkozó 1353. évi oklevele: „quandam particulam térre ad alterum dimidium laan sufficientem". 833 A belső telek pontos nagyságát adja meg a Fehérvári keresztes konventnek a veszprémi Kayarra vonatkozó 1377. évi oklevele, mely szerint a mansio szélte-hossza: „quinquaginta mensura . . . regali mensura mensurando". 834 Az 50 X 50 királyi öl oldalviszony l:l-156,3 X 156,3 m = 244,3 ár nagyságú terület.
