Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Sopron városnak a szántók felosztására vonatkozó 1379. évi rendelkezése szerint: „hat yecz Haus in derselben Sylmazz III ywchart" 835 A munkahely tehát 3 hold. Királyi mértékkel 253,2 ár, szokásos holddal 112,9, helyi hold átlaggal 219,6 ár. Kissé komplikáltán közli a belső telek nagyságát a Veszprémi káptalannak a zalai Ládtomajra vonatkozó 1380. évi oklevele: „sessionem ... cuius latitudo per mensuram brachialis amplexus hominis competentis statuere ad sedecim amplexus, longitudo vero ad longitudinem unius brevis iugeris térre protenderentur". 8 36 A telek szélessége tehát 16 szokásos öl, hossza pedig a rövidhold hossza. A szokásos öl 1,8 m (ld. 329.2), a rövidhold kb. 60 királyi öl (ld. 4.27.4), következőleg a telek 28,8 X 186,5 m = 54,0 ár nagyságú lehetett. A tartózkodási hely és a munkahely nagyságát is megadja a Veszprémi káptalannak a zalai Kékre vonatkozó 1386. évi oklevele: „unam videlicet sessionem ... ad quantitatem videlicet spacii unius iugeris térre coextensam . . . et terris arabilibus numero scilicet viginti duobus". 8 37 A belső telek tehát 1 hold nagyságú, királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlaggal 73,2 ár. A tartozék szántó 22 hold, királyi mértékkel 18,57 hektár, szokásos holddal 6,16, helyi hold átlaggal 16,10 hektár. Ugyancsak mindkettőre közöl adatot, de pontatlanabbul a Pozsonyi káptalannak a pozsonyi Karcsára vonatkozó 1387. évi oklevele: „unum locum sessionalem latitudinem duorum iugerum in se continentem . . . cum decem iugeribus terrarum arabilium". 838 A belső telek szélessége tehát 2 hold, királyi mértékkel 24 királyi öl, így 75 m. A tartozék 10 hold, királyi mértékkel 8,44 hektár, szokásos holddal 2,8, helyi hold átlaggal 7,3 hektár. Zágráb megye Lornnicára vonatkozó 1387. évi oklevelében ez olvasható: „unam sessionem suam ad vnam mediam mensuram wlgo vreten . .. vendidisset". 839 A belső telek nagysága tehát x h vereten, ennek metrikus adatát azonban nem ismerjük (ld. 4.49). A belső és a külső telek nagyságára kapunk ismét adatot István nádornak a zalai Keszire vonatkozó 1389. évi okleveléből: „unum sessionem ... in latitudine unius iugeris térre- usuaUs mensura adiaceret . . . cum septem iugera térre arabilis usualia". 840 A belső telek szélessége tehát 1 szokásos hold szélessége, ez pedig 12 szokásos öl (ld. 4.27.2), így 21,6 m. Emlékezzünk: ugyané helységre vonatkozó 1346. évi oklevél szerint a telek szélessége egyiknél 13, másiknál 14 öl volt, csak akkor nem közölték az öl jelzőjét. A munkahely pedig 7 szokásos hold nagyságú, így 1,96 hektár. A Vasvári káptalannak a zalai Bér stb. osztására vonatkozó 1393. évi oklevele több belső telket sorol fel, de csak egynél adja meg a nagyságát: „unam sessionem in tribus iugeribus terrarum existentem". 841 Lehet azért, mert nagy: 3 hold, királyi mértékkel 253,2 ár, szokásos holddal 113,99, helyi hold átlaggal 219,6 ár. A Vasvári káptalannak a vasi Ságra vonatkozó 1395. évi oklevele szerint viszont: „octo Jugera terrarum arabilium vnum videlicet in fine ville ab oriente pro loco sessionali". 842 A tartózkodási hely: a belső telek tehát 1 hold, így királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi átlaggal 73,2 ár.
