Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
gas". 818 A rúdnál mint földmértéknél (ld. 4.42) megállapítottuk, hogy a szélességet jelöli az adat, a rúdnál mint hosszmértéknél (ld. 3.31) pedig azt állapítottuk meg, hogy metrikus nagysága — kerekítve — 10 m, követekezöleg a szepesi soltésztelek megszabott szélessége 120 m. A hosszúságot már csak találgathatjuk. Ha feltételezzük, hogy belső telekről van szó, elővételezhetjük az oldalviszony vizsgálatnak eredményét: leggyakoribb az 1 : 1 és vele egyformán az 1 : 2 viszony. Ennek alapján esetleg feltételezhetjük, hogy ez a telek 120 X 120 m = 144 ár vagy 120 X 240 m = 288 ár nagyságú lehetett. A Tihanyi konventnek a veszprémi Szabadira vonatkozó 1314. évi oklevele szerint a sessio nagysága 1 hold. 819 Királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlagával 73,2 ár. Szepesi — szintén soltész- — telek nagyságára kapunk adatot a Szepesi káptalan Gevwailtra vonatkozó 1317. évi okleveléből: „quandam terram suam ... quadraginta laneos continente, quorum laneorum longitudine no vem versiones aratri se extendit". 820 A 40 telek hosszúsága tehát 9 dűlő/ödölő nagyságú. Mennyi ez metrikusan? Tájékozódásul próbálkozzunk a hold ismert hosszával: királyi 250, szokásos 130, helyi 150—262 m között (ld. 4.27). Ha 1 dűlő az 1 hold hosszúságú és az alacsony értékekkel számolunk, akkor 9 dűlő 1170—1350 m körül lehetne, így 1 telek 29—33 m, s e távolság a telekszélesség alsó határa. A felső értékkel kb. 2250 m, így a telekszélesség kb. 56 m, ez középső adat. A Pécsi káptalannak a baranyai Bélyére vonatkozó 1324. évi oklevele a tartózkodási helyre: a belső telek nagyságára szolgáltat pontos adatot: „unum fundum curie, sexaginta quatuor ulnas cum regali mensura in longitudine et sedecim ulnas in latitudine in se habentem". 821 A telek tehát 16 X 64 királyi öl — oldalviszony 1:4—, így 40,0 X 200,0 m = 100 ár nagyságú. Sándor országbírónak a szepesi Fridmanvágására vonatkozó 1326. évi oklevele szerint e vidéken mérték a telek: „residuos vero possessionarios porcione juxta sessionis Fridman vágassa vocata de longitudine vnius mensurae in illis partibus vulgariter Hub vocatae". 822 A terület hosszúsága tehát azon részen közönségesen Hubnak (vagyis teleknek) nevezett mérték — feltehetően ennek a hossza. Ezt meg is mondja az országbíró következő, 1327. évi oklevele: „in latitudine terrae duo jugera in se continentis possessionis Fridman de longitudine unius mensurae in illis partibus vulgariter Hub vocatur... mensurando." 82 3 A Fehérvári káptalan Veszprémre vonatkozó 1332. évi oklevele szerint 5 telekhez 17 tagban levő, összesen 99 hold szántó tartozott. 824 1 telekhez tehát — kerekítve — 20 hold jutott. E terület királyi mértékkel 16,8 hektár, szokásos holddal 5,6, helyi hold átlagával 14,6 hektár. Nagyság mellett terminológiai adattal is szolgál a Veszprémi káptalannak a somogyi Nagyberényre vonatkozó 1334. évi oklevele: „cum vna sessione ipsorum in qua nunc resident, ac terris ad eandem spectantibus scilicet quatuor jugeribus terrarum fimatarum, que wlgo Theluk dicitur." 825 Tehát még ez időben is a munkahelynek a neve a telek — a tartózkodási hely nevét csak latinul közli, nem vulgózza —, s ez viszonylag
