Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

tehát 1 hold. Királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlaggal 732 ár. Mind a tartózkodási hely, mind a munkahely — belső és külső telek — nagyságára együtt először kapunk adatot a Pécsváradi konventnek a baranyai Odusfalvára vonatkozó 1270. évi okleveléből: „terram in longitudine ad octaginta amplexus minus duobus amplexibus, et in latitudine ad quadraginta amplexus similiter duobus sufficientem pro fundis curiarum ... et duodecim jugera térre arabilis," s a hold nagysága 7 X 70 királyi öl.

811 Nyilvánvaló, hogy királyi öllel mérnek a belső teleknél is, így annak a nagysága 38 X 78 királyi öl, az oldalviszony 1:2, vagyis 118,78 X 243,82 m = = 29 062 m

2 = 290 ár. A 12 holdas szántó pedig az adott mértéke szerint egyenként 4688 m

2 = 562,5 ár = 5,6 hektár. A Győri káptalan Byzuskutra vonatkozó 1271. évi oklevelében ez az adat áll: „terram ... numero ducenta et decem iugera cum septem mansionibus, que lehen dicuntur".

812 1 telek tehát 16 hold. Királyi mértékkel 13,5 hektár, szokásos holddal 5 ¿5, helyi hold átlaggal 11,7 hektár. Ismét nagyság és terminológiai adat szerepel együtt az Esztergomi káptalan Chura vonatkozó 1274. évi oklevelében: „Septuaginta tria iugera sunt in terra fimata, que ulgariter telük vocatur".

813 Munkahely neve tehát a telek, nagysága 73 hold. Királyi mértékkel 61,6 hektár, szokásos holddal 20,7, helyi hold átlaggal 53,4 hektár. Az Egri káptalannak a borsodi Tilajra vonatkozó 1279. évi okleveléből a tartózkodási hely — belső telek — pontos nagyságára kapunk ismét adatot: „de sytum unius curie in latitudine et in longitudine quadraginta amplexuum".

814 A telek tehát 40 X 40 öl, oldalviszony 1 : 1 Királyi mérték után 128,6 X 128,6 m = 166,4 ár, az öl átlagával 80 X 80 m= 64,0 ár. A Szepesi káptalan Cethanára vonatkozó 1279. évi oklevelében található: „duas curias et quilibet ipsorum centum viginti iugera agrorum fertilum mensure Cypsiensis debent possidere . .. unam curiam liberam et centum viginti iugera agrorum fertilium possidebunt ... Ita tamen quod quelibet curiarum latitudinem unius lanei continet et ne ultra ... duodecim laneis ... Ita tamen, vt de quolibet laneo agrorum fertilium debitem longitudinem et latitudinem continencium ... soluere tenebuntur".

815 Az adat szerint tehát a Szepességben a belső teleknek széltére-hosszára megszabott pontos nagysága volt, következőleg földmérték is. Méretét 1295-ből ismerjük, ott tárgyalom. A munkahely: a külső telek nagysága 120 szepesi hold, de ennek metrikus méretét nem ismerjük. Tájékoztatásul: a helyi hold átlagával 87,7 hektár lenne. Az Esztergomi káptalannak a honti Egegre vonatkozó 1279. évi oklevele szerint: „in quolibet lyhyno sexaginta iugera continentur".

816 Ismét a munkahelynek neve a telek, nagysága 60 hold. Királyi mértékkel 50,6 hektár, szokásos holddal 16,8, helyi hold átlagával 42,9 hektár. Az Esztergomi káptalannak az esztergomi Németire vonatkozó 1292. évi oklevelében ismét ez a nagyság: „ad singulos laneos, seu Lyhynios sexaginta iugera arabilium terrarum ... dedimus".

817 A szántó tehát itt is 60 hold. A szepesi — de soltész- — telek nagyságára kapunk adatot Bald szepesi comes Solunkyra vonatkozó 1295. évi okleveléből: „laneus autem tenet duodecim Vir-