Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Ismételjük: mindez egy megyén belül. Mintha úgy bizonyítana, hogy a telek nem földmérték. A végleges ítélettel azonban várjunk még. A Fehérvári káptalan Kinusberinre vonatkozó 1232. évi oklevelében olvasható: „in uno loco sunt térre sessionales ad centum iugerum ... in uno loco terra fimata ad centum et duum iugera".

803 1 telekhez tehát 100, illetve 102 hold tartozik. Sajnos nem tudjuk, milyen mértékről van szó. A 100 hold királyi mértékkel — kerekítve — 84 hektár, szokásos holdban 28, helyi hold átlagával 73 hektár. Választott bíráknak a pannonhalmi apátság javaira vonatkozó 1233. évi oklevelében található: „quolibet iobagio habeat XX iugera térre".

804 Nyilvánvaló, hogy iobagio = mansio, csak az nem, milyen mértékről van szó. A 20 hold királyi mértékkel 16,8 hektár, szokásos holddal 5,6 helyi hold átlagával 14,6 hektár. Bertalan veszprémi püspök és bírótársai Borholdra vonatkozó 1236. évi okleveléből a nagyságon kívül a terminológiához is kapunk adatot: „quadraginta iugera térre, quod uulgo teluc habuit."

805 Ismét a munkahely kapta a telek nevet. Nagysága, ha királyi hold a mérték 33,7 hektár, szokásos holddal 11,2, helyi hold átlagával 29 hektár. A városi telek nagyságára kapunk adatot először az Esztergomi káptalan e városra vonatkozó 1243. évi okleveléből: „longitudo cuius curie est Septuaginta cubitorum, qui uulgo appellatur Reyf, latitudo uero quadraginta et unis cubitis ... [másiké] longitudo est Triginta quinque cubitorum, latitudo uero Triginta quatuor".

806 Az egyik telek tehát 41 X 70 rőf — oldalviszony 1 :1,9, a másiké 34 X 35 rőf — oldalviszony 1:1. Sajnos e rőf metrikus nagyságát nem ismerjük (ld. 3.30). Ha a rőf átlagával (0,65 m) számolunk, akkor az első telek 26,6 X 45,50 m =1212 m

2 = 12,1 ár, a másik pedig 22,10 X 22,75 m = 503 m

2 =5,0 ár. A Veszprémi káptalan Csicsalra vonatkozó 1251. évi oklevelében ez található: „aream curie sue et ortum cum arboribus et terras molles, quod vulgo dicitur Theluch, que simul continent quindecim iugera terrarum."

807 A telek szó tehát ismét a munkahelyet illeti, a nagyság viszont az egész üzemegységre vonatkozik — első kétségtelen ilyen adat - 15 hold. Ez királyi mértékkel 12,6 hektár, szokásos holddal 4,2, a helyi hold átlagával 12,0 hektár. A tartózkodási helyre, vagyis a belső telek nagyságára vonatkozó (a városi előfordulást nem számítván) első adatot az Esztergomi keresztes konventnek a honti Ságra vonatkozó 1254. évi oklevelében találjuk: „tria videlicet jugera iam dicta in fine ville Saagh pro fundo curie".

808 Ez a telek tehát 3 hold. Királyi mértékkel 253,2 ár, szokásos holddal 113,9, helyi hold átlaggal 219,6 ár. Ismét városi, de már a külvárosban levő telekre vonatkozó adatot kapunk Esztergom város 1255. évi okleveléből: „terram suam ... cuius longitudo est centum et viginti quatuor ulnarum, et latitudi eius nonaginta duarum ulnarum, cum ulna de vico, que uulgo Reyf uocatur".

809 A külvárosi telek tehát 92 X 124 rőf, így az oldalviszony 1 :1,3. Ha ismét az öl átlagával számolunk (mert e rőf nagyságát nem ismerjük), akkor 59,8 X 80,6 m = 4818 m

2 = 48,1 ár nagyságot kapunk. Ismét a tartózkodási hely — a belső telek - nagyságára kapunk adatot a Fehérvári keresztes konventnek a somogyi Lyalara vonatkozó 1264. évi okleveléből: „vnum fundum seu aream curie ad quantitatem vnius iugeris".

810 A belső telek nagysága