Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
soproni mértékről van szó, így 1 soproni köböl vagyis cseber = 40 soproni pint,vagyis fertály lenne a tétel, tehát 1 soproni pint, vagyis fertály = 1 /*o soproni köböl, vagyis cseber. A vulgo szó, vagyis a fertály szerint viszont 1 /4-nek kellene lennie, és a 4 pintes köböl gyakori is. 644 Vagyis: a quatuor helyett quadraginta került tévedésből a szövegbe, elírták — mint ahogyan az oklevélszótár is a quadragintát quadringentának. Viszont tudjuk azt, hogy ezen köböl-csebernek megfelelő Eimer = veder ez időben 80 iccés (Halbe) volt, 645 ami 40 pintnek felel meg. Emellett a cseber latin megfelelője általában a tinna. Ezt a vulgózást tehát nem lehet elfogadhatóan megmagyarázni. Mindenesetre kivételes jelenség, és éppen ezt hangsúlyozandó kerítettem sort e kitérőre, mert a köznapi gyakorlatban a latin pinta magyar megfelelője nem a fertály, hanem a pint. Először 1544-ben találkozunk vele mint űrmértékkel. 646 Földmértékként — pintes — először 1593-ban fordul elő. 647 Németül a pint általában Maass, e vonatkozásban maradt a németesített latin szó, természetesen űrmérték, illetve hegyvám jelentésben: először mint Pündt 1569-ben, 648 majd mint Pindt 1593-ban. 649 Földmérték mivoltára kizárólag Sárvár alsó vidékéről van adatunk. A Nádasdyakhoz tartozó Sótonyban, Nyögéren és Csényén levő szőlőik 1593. évi összeírásában a terület „vedres"és „pintes". 650 Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is — mint az iccénél (ld. 4.28) és a vedernél (ld. 4.48) — a hegyvám mennyiségéből alakult ki ez a földmérték. Az 1 pintes szőlő e vidéken akkora terület lehetett, amelynek terméséből a hegyvám mennyisége 1 pint bor volt, így a termése ennek kilencszerese (ld. 4.28), vagyis 9 pint bor. Bizonyára sárvári bormértékről van szó, ezeknek — vedernek, pintnek — nagyságát azonban nem ismerjük. De azt tudjuk, hogy a nagyság csak a legnagyobb mértéknél (veder stb.) ingadozik aszerint, hogy hány pintes — vagyis a viszonyszám változik jelentősebben —, maguk a pintek már nem különböznek olyan mértékben. Lederer szerint az ország északi részén a XVI. századi pintek átlaga 1,9101, 65 l Pickler szerint Nyugat-Dunántúlon a XVI. században a pint átlaga 2,15 l. 65 2 A kettő átlaga 2,0 1, tájékoztatásul esetleg ezzel számolhatunk mint a sárvári pint metrikus értékével. A hegyvám tehát 1 pint = 2.0 1, ennek kilencszerese lenne a termés, így 18,0 1. Az iccénél számított (ld. 4.28) kulcs (0,25 l/m 2 bor) szerint 1 sárváralsóvidéki pint szőlő = = 74,0 m 2 lenne. Természetesen figyelembe kell venni az iccénél mondottakat (ld. 4.28), így az adat csak tájékoztató jellegű. És megismétlem: adataink szerint csak a XVI. század második felében és csak ezen a területen volt a pint a szőlő földmértéke mint e rendszer tagja (ld. 2.24.4, 4.73). Hozzáteszem még: lehetséges, hogy német-osztrák eredetű (ld. 4.28,4.48), 4.42 RÚD A rúd mint terület-, illetve földmérték — a kötélhez hasonlóan (ld. 4.32) — komoly problémát okoz. Ennek lényege az, hogy a közölt számadat szorzat-e vagy sem, illetve a mértéknevet hosszmértéknek vagy területmértéknek kell-e értelmeznünk és hogyan?
