Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

A római négyzetes földmértéket (pes quadratus, actus quadratus).

65 3 Európa új népei közvetlenül nem vették át. Később alakult ki. A rúd eredetileg elsősorban mérőeszköz volt, s ebből alakult ki — nálunk kivételesen alkalmazva — a hosszmérték (ld. 3.31), így egy irányt — távolságot — jelöl. Inkább használták földmértéknek, — de erre, illetve négyszög szerepére utaló kitétel nélkül. A földnél viszont két irány, illetve távolság: a szélesség és a hosszúság határozza meg a területet, a két számadat szorzata adja a nagyságot. Korszakunkban azonban csak a XVI. század második felétől kezdve, és csak a matematikai irodalom alkalmazza a mérték ilyen értelmű — félre nem érthető — megnevezését, a köznapi gyakorlat nem, csupán kivételesen és csak számítási módszerként, de nem földmértékként, a négyzet, négyszög (quadratus) kifejezést nem használták (ld. 2.31,4.32, 4.38). Az irodalomban, konkrétan Koebel 1550-ben megjelent művében már megtaláljuk a „Creuzruete" kifejezést. Nála 1 Creuzruete — vagyis négyszögrúd - egyenlő 16X16 láb (schuech) — s mivel nála 1 rúd 16 láb hosszú, tehát mondhatnánk 1X1 rudat is —, s Így egyenlő 256 négy szöglábbal (creuzschuech), az négyzetrúd pedig 128 négyszöglábbal. De mondja még azt is, hogy 128 négyszögláb egyenlő 1 holddal (Morgen), 64 négyszögláb pedig 1

h hold földdel. Viszont példának egyszer azt írta, hogy 4 X 32 Creuzruete (így), vagyis 128 négyszögláb egyenlő 1 holddal, a másik példájánál viszont 8X16 ruete (így) egyenlő a hold nagyságával.

6 5 4 Adataiból néhány következtetés kínálkozik. Az egyik ténymegállapítás. Koebel rúdjának nagysága 4,8 m (ld. 3.31), így az ő négyszögrúdja egyenlő 23,04 m

2 -rel.(Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy az újabb kori német négyszögrudak 8—21 m

2 határok között, többségükben 20-21 m

2 nagyságúak.)

655 Továbbá: a 16 X 16 láb adata vitathatatlanul négyzetre, vagyis szabályos, így egyenlő oldalú és egyenlő szögű négyszögre vonatkozik. Koebel a hold és a félhold nagyságát is megadja négyzetrúdban (átszámítva 29,5 ár). Viszont a példáinál ő maga összekeveri a hossz- és a területmérték megnevezéseket: a 4 X 32-es példánál területmérték nevet (Creuzruete, négyzetrúd) írt a hosszmérték név (ruete, rúd) helyett, csak a második példánál használta helyesen. Vagyis ő maga is bizonytalan még a terminus technicus-szal. Miért? Nyilván azért, mert még neki sincs elég gyakorlata. Uj a megnevezés. És egyenetlen még a terminológia a szakirodalomban is. Puechler pl. 1563-ben a négyzetlábat „geuirte schuech"-nak írta.

65 6 Koebel ,,creuzschuech"-ja helyett. Pedig mindketten a római pes quadratust nevezték meg. S jegyezzük meg, hogy a római földmérték-rendszerben négyzetrúd-egység nem volt.

6 5 7 Sem hazai latin szótárainkban, sem okleveles gyakorlatunkban nem fordul elő a quadratus(a) hozzátétel a rúd egyik latin megfelelője sem. Okleveleinkben önmagában, s földmérték értelemben igen, a következők szerint. Elsőnek 1295-ben mint virga.

65 8 Következőnek egyik magyar nevét is megismerjük mint a mensura latin szóhoz tett vulgo szót: „wezzeu", 1363-ból.

65 9 A másik és közismertebb magyar neve 1540-ben fordul elő először mint „rwd".

660 Másik latin neve pedig — egyúttal vulgózva — 1554-ben az első: „temo vulgo rud".

661 A rúd - mint földmérték — nagyságának megállapításánál azt kell tisztáznunk, említettem, hogy a közölt adat területet jelöl-e vagy csak a területnek egyik — s melyik - kiterjedését?