Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

ban legalább annyi a valószínűsége annak, hogy közvetlenül a latin átvétele. — Részint megmaradt jelzőnek a mérték, vagy az azt helyettesítő rész kifejezés mellett, részint önállósult, főleg az űrmértéknél, de nem olyan mértékben, mint a média (ld. 4.34). A felező mértékrendszer (ld. 2.24.4, 4.73) egyik tagja, a fertály (ld. 4.26) felezésével keletkezett. Köztudottabban űrmérték volt. Vizsgáljuk földmérték mivoltát, a terminológiával kezdve. Hazai latin szótárainkban mérték vonatkozással csak Bartalnál található, de ott is octaüum, octava formában és pint, tehát űrmérték jelentéssel. Megjegyzem, hogy Bartalnak az octalium szónál tett megállapításával, mely szerint ez két médiával volna egyenlő, mivel űrmértékről lenne szó, most nem vitatkozom, csupán megjegyzem, hogy véleményem szerint egy adatból levont téves következtetés ez, hiszen a felező mértékrendszerben 1 oktál az ^4 média. Okleveleinkben a latin név octale, a teleknél először a Fehérvári káptalan 1438. évi oklevelében,

622 a szőlőnél a Győri káptalan 1439. évi oklevelében

62 3 szerepel. Magyar neve először űrmértékként fordul elő, az akót vulgózva, Újlaki Lőrinc országbíró 1524. évi oklevelében: „Akonum patria lingua okthaal vocatum".

624 Gémes 1579. évi összeírásában szereplő kitételt (vineae tres, ut vocant octal)

62 5 esetleg latin névnek is ítélhetnénk, de valószínűleg magyar lesz, mert Csepreg 1585. évi iskolamesteri rendtartásában a szőlőre vonatkozva magyar szövegben szerepel: „az melik Fertal, auagi Octal".

62 6 A német név — mindig szőlővel kapcsolatban — többféle ortográfiával található. Először Sopron város 1427. évi oklevelében: „achtail",

627 az 1458. évi összeírásban: octayl",

628 az 1473. évi oklevelében:: „octal".

629 Kőszeg 1565. évi urbáriumában: „Achtl".

630 A mérték mivoltra vonatkozó adataink eleje szintén Sopron város 1427. évi — említett — oklevelében olvasható: „ein achtail weingartens", s tegyük hozzá, ez egy örökségnek egyik objektuma, a másika szántó, amit holdban ad meg.

631 Eszerint az oktál a szőlő földmértéke. A Fehérvári káptalan Szalónak stb. osztályára vonatkozó 1438. évi oklevelében a sessio média és quarta mellett „octale" meghatározással szerepel.

632 Tehát a belső teleknek egyik — itt legkisebb — egysége, így földmérték. Kétségteleníti a földmérték mivoltot a Győri káptalannak a soproni Loosra vonatkozó 1439. évi oklevele: „Quandam vineam ... ad tria octalia se extendentem".

6 3 3 Tehát 3 oktál nagyságú a szőlő. Sopron város 1458. évi összeírásában a szőlő általában oktál, a fertály mellett csak kivételesen média.

634 Tehát a szőlőnek felező rendszerű egyik földmértéke. Hasonlóan szerepel a város 1473. évi oklevelében, a szőlő a fertály mellett oktál, de van „sechczenttail" is.

6 3 5 Egervár stb. 1519. évi urbáriumában Homok falunál a szőlő egyik egysége az octal, a fertály mellett,

6 36 tehát a kisebb mérték. Csepreg 1539. évi hegyvámlajstromában a fertály és a cira mellett az oktál az egység,

637 mégpedig a középső földmértéke a szőlőnek. Hasonló a helyzet 1585-ben is.

638