Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
amelyiknek minden oldala 1 bécsi öl — 1,896 m — nagyságú). Azt is figyelembe kell venni, hogy a tárgyalt korszakban a matematikai műveltség, közelebbről a geometria, illetve az aritmetika, így a szorzás közismeretének hiánya 594 miatt általában nem is ismerték a négyzetes módszert, a szélesség és hosszúság szorzatának alkalmazását a területnagyság meghatározásánál, vagyis a valódi területszámítást. A hangsúly a közismereten, illetve a közkeletű gyakorlaton van, mert a XVI. század derekán egyes matematikusok (Koebel, Puechler is) könyveikben már alkalmazzák, sőt, a XVI. század közepétől kezdve kivételesen nálunk is alkalmazták a földmérésnél, de csak mint közbeeső számolási módszert, az eredményt azonban mindig a közkeletű földmértékben (holdban) adták meg (ld. 2.31, 4.27, 4.32). A „négyzet-, négyszög-," kifejezés a korszak forrásaiban nem szerepel. A földterület nagyságát tehát a vonatkozó földmértékben, vagy annak törtrészében (pl. 1 1 ¡2 hold) állapították meg. Esetenként azonban közölték a vonatkozó földmérték-egység nagyságát meghatározó szélességet és hosszúságot — vagy csak az egyiket — hosszmérték-egységgel, a jelen esetben öllel. De még a hivatalosnak számító királyi hold (ld. 4.27.3) esetében sem cselekedtek másként (szélessége 12, hosszúsága 72 királyi öl), e korszakban nem írták le, hogy ez a terület — a szorzás eredményeképpen - 864 királyi négyszögöl. Arra azonban van adatunk — de csak kivételek —, hogy az adott földmérték-egységnél, általában a holdnál kisebb területet öllel határozták meg. Tehát hosszmértékkel, mint ahogy a rúdnál (ld. 4.42) és a kötélnél (ld. 4.32) is tették. Az első adatunk. Az Egri káptalan Beleserre vonatkozó 1429. évi oklevelében a kúriához tartozó föld nagyságát így adják meg: „sex wlnarum siluestrium". 5 9 5 — A többi adat a XVI. század végéről való. A Gyulafehérvári káptalan 1587. évi protocollumában található a bejegyzés: „A Nyras vápa alat ... vagion szanto feöld tizenkilencedfel sing, az Verböczy Decretomaban megirtt kyraly singgel ... a ket halmoczkanak közy meg merwen 31 kyraly sing", s többször is így. 5 9 6 Nagyiévár 1596. évi becsüjében szerepel: ,/aciunt jugera terrarum arabilium Regalis mensurae decem et médium, ac ulnas Regales octo". 5 9 7 Lovászi XVI. század végi divíziójában olvasható: „Rayky Albertnek essen Negy fel kyraly syng es egy syngnek harmadreze, es wgyan azon ... feöldben hatodfel hold". 598 Ami kétségtelen ez esetekben, az a terület egyik kiterjedése, ezt ölben közlik. De kétséges a másik: melyik az és mennyi? Ugyanaz a probléma, mint a kötélnél (ld. 4.32) és a rúdnál (ld. 4.42). Az iratok egyéb adatai nem segítenek a probléma megoldásához, így a kötél és a rúd mint földmértékek alkalmazásának tapasztalatai alapján, valamint az ún. szélességmérési módszer (ld. 2.31) közkeletűsége miatt úgy vélekedhetünk, hogy ez esetekben is a terület szélességéről volt szó. A hossz az megadott, akkor és ott köztudott volt. Említettem, de megismétlem, a királyi mértékrendszerben sem alkalmazták a négyszögöl egységet. Tájékoztatás céljából azonban utólag megállapítottam, összevetve a régebbi (bécsi) és a korszerű metrikus adatokkal:
