Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

kellett hogy jelentsen, különben 13 holdat írt volna. Mennyi, nem tudjuk. Számoljunk az adott számmal. Ennek alapján 1 napszám = 0,86, így kb. 4

/s hold, illetve ennél valamivel több, de nem egyenlő 1 holddal. De Sopron városban a napszám a szőlőnek is mértéke volt, mint ezt elsőnek Eisvogel Farkasné 1501. évi végrendelete bizonyítja.

5 8 8 Nyugat-Dunántúl más területének német vidékein is dívott a napszám. Szántóra első adat Pernau 1526. évi urbáriumában található a latin szövegben mint diéta.

589 Szőlőre Szalónak 1540. évi urbáriumában van adat, két falunál is (Wolfau és Bachselten) „tagwerck" a szőlő földmértéke.

5 9 0 Kőszeg 1565. évi urbáriumában a rét Tagwerk, a szántó általában Joch, de néha Tagwerk,

591 vagyis a hold és a napszám egyértelmű, s ezt az 1569. évi urbárium „tagwerch oder joch" tétele

5 9 2 meg is mondja. Vagyis a szántónál ez esetben is 1 napszám = 1 hold. Metrikusra váltható adatunk tehát ez a szántó esetében tapasztalt napszám—hold viszony. De nem tudjuk, milyen holdról van szó. Ha szokásos holddal (ld. 4.27.2) számolunk 27,9 ár, a királyinál (ld. 4.27.3) 84,4 ár, a helyi hold átlagával (ld. 4.27.5) pedig 73,2 ár ez a nagyság. Lehet, hogy az erdőnél is ez a helyzet, bár ha az újabb kori német napszámnak idézett 25—48 ár nagyságára gondolunk, inkább a szokásos hold vagy a helyi hold alsó értékei (25-47 ár) felé hajlik véleményem. A szőlőnél viszont valószínűleg lényegesen kisebb volt 1 napszám területe. Tájékoztatásul segítségül vehetjük az 1784. évi József-féle Kataszter adatait. Sopron megye 1 településénél a káposztáskertre alkalmazták, 1 napszám nagysága 1250 bécsi négyszögöl, így 45,1 ár középértékű volt. E megye 6 településénél a rétnek volt a mértéke, 780—1800 négyszögöl, így 28,0—64,5 ár középértékű nagyságban. Pest megye 1 településénél pedig a szőlő földmértéke 200 négyszögöl, vagyis 77,2 ár nagyságú.

5 9 3 Ezen adatok is a kisebb nagyságú értékek felé mutatnak. összefoglalóul megállapíthatjuk, hogy a napszám a Dunántúlon, ott is a déli, nyugati részen, a horvát és német nyelvterületen dívó földmérték. Az előbbinél a XIV. században feltűnve főleg a szántó mértéke, de kivételesen alkalmazták a rétnél és erdőnél is. A szántó esetében általában 1 hold nagyságú volt, így 25-47 ár értékhatár között változhatott. Vas és Sopron megyék német vidékein a XV. század közepétől kezdve inkább a szőlő mértéke, metrikusan az 1784. évi adatok alapján, kb. 7,2 ár nagyságú. E vidéken is alkalmazták a szántónál s a rétnél js, rendszerint elegyest a holddal, ezeknél kb. azonos nagyságú, 25—47 ár értékhatárú lehetett. 4.38 NÉGYSZÖGÖL A tárgyalt korszakban a négyszögöl földmérték-egységet nem alkalmazták. Tudnunk kell azt, hogy a mai közismert és még használt négyszögöl mint földmérték-egység a nálunk a XIX. század második felében elterjedő bécsi (osztrák) földmérték-egységnek — a katasztrális holdnak — ugyanakkor meghonosodó egysége (akkora terület,