Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

derhalben zwo zal sich multipliciert machen ein fierung, als nemlich dies gestalt vnd form der lehen ist allenthalben sieben lachtern, dies zal in sich multipliciert macht 49 lachter",

507 Tehát: 1 bányakötél = 7X7 bányaöl = (selmeci mértékkel) = 14,15 X 14,15 m = = 200,08 m

2 = 2 ár. A bányakötél esetében tehát a rendes kötéltől és a többi, hosszértékből alakult földmértékektől eltérően — a négyzetes módszer alkalmazását tapasztaljuk. SAgricola szépen megmagyarázta a dolog lényegét: az azonos oldalú négyszög, vagyis négyzet alakulását, területének kiszámítását: az oldalnagyság számadatainak szorzását, pontosabban önmagával való szorzását, vagyis négyzetre emelését. A bányakötél tehát mint földmérték valójában területmérték: négyszögkötél. DeAgricola, illetve Bech sem teszi ki a Lachter előtt, hogy Quadrat, bizonyítván, hogy a bányászati gyakorlatban sem élt ez az elnevezés, a hosszmértéknév marad. A fogalmat azonban ismerték, s valószínű, hogy a bányaművelésből alakult ki: a tárna, illetve akna metszet alakjából — széltehossza ti. egy. Mint ahogyan az alapmérték, a bányaöl (Lachter) is a gyakorlatból vette nagyságát (ld. 3.29.6). Nem véletlen, hogy ezt a gyakorlatot a mezőgazdasági földmértékeknél nem vették át. Ott a művelés: a szántás, lényegében az ekehasználat lehetősége más — téglalap — alakot kívánt. LÉPES. Dalmáciában volt földmértek, elsó' előfordulását 1332-ból ismerjük.'

08 A gognaius kiegészítéseként alkalmazták, szántóknál, szőlőnél. Nem foglalkozom vele, mert Magyarországon mint földmértéket nem alkalmazták (legfeljebb kivételesen kis területek hozzávetőleges becslésére: egy-két lépésnyi föld, pl. 1587-ben

50 9 ). 4.33 LIKÓ Magyar nevét egyértelmű tömörséggel nem lehetett megállapítani, meghagytam a horvát nevet. Latinja sincs, a latin szövegben egyszerűen így (mintha latin lenne), illetve latin nélkül vulgo liko meghatározással szerepel. A hazai mai szerb-horvát szótárunk szerint a liko jelentése: 1. áztatott háncs, 2. növendékállat agancsbarka,

510 a múlt század végi szótárban pedig a liko hám, háncs jelentéssel szerepel.

511 A háncs pedig a háncsrost valamilyen módon hasznosított formája, a textíliák, kötélféleségek egyik alapanyaga. A köznyelvben pedig a háncs általában kötözőanyagot jelent (mint a növényi kéreg alatti rostos rész, lehántva és szálasra fosztva), leginkább a hársfa háncsát értve alatta. Ilyen értelemben nevezhetném a likót háncsnak, de nem fejezné ki a mérték mivoltot. Inkább illenék a kiskötél (ld. 3.24) név, de ez már önkényes eljárás lenne. Maradt a likó. Két adatunk van csupán, mindkettő horvát-szlavón nyelvterületre vonatkozik. (Említettem a holdnál (ld. 4.27.4) és a kötélnél is (ld. 4.32). Az egyik Cristalowthy 1472. évi telekregistruma. 12 falunál sorol nevenként fundust, mindegyiknél „ad ... funiculos et... wlgo lyko" formában közölve a nagyságot, 14» 211