Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A válasz fontos, mert ha azt állítjuk, hogy királyi holdról van szó, akkor azt is állítjuk, hogy rövid időn belül változott a nagysága, és fog is, mert 1294-ben már a közismert mérete szerepel (ld. itt később). Nincs tudomásunk olyan intézkedésről, amelyik a királyi földmérték nagyságát megváltoztatta volna. De nem is logikus, mert ahogyan nem változott a királyi öl nagysága (ld. 3.29.3), nem változhatott a királyi holdé sem, különösképpen azért, mert annak nagyságát az időre már az ország szokásjoga törvényesítette. És mint látni fogjuk, nagysága a későbbi századokban sem változott. így csak az lehet a helyzet, hogy helyi holdakról van szó, amelyeket azonban királyi öllel mértek ki. Az utalás, bár az oklevél szövegéből közvetlenül ez nem állapítható meg, mégiscsak az ölre vonatkozik, a holdra nem. Ez feltehető azért is, mert mindkét esetben nem királyi, illetve hivatalos intézkedés, hanem magánügylet oklevelesül: mindkét esetben egyezkedés, amelyet a hiteleshely bizonyít. 2 9 6 Ha e feltételezést elfogadjuk, a megállapításból az is következik, hogy hasonló fogalmazás esetében, illetve amikor királyi mértékkel vagy öllel mérnek, nem feltétlenül királyi hold a földmérték, lehet helyi hold is. Az értelemzéseknél tehát vigyáznunk kell. Már a fogalmazás és a bírói ítélet ténye miatt sem lehet kétséges, hogy királyi hold a mérték az Esztergomi káptalan Selecre vonatkozó 1293. évi oklevelében: „septuaginta iugera térre secundum mensuram regálém et consuetudine regni . . . mensurando secundum regálém mensuram et regni ... in quantitate et latitudine septuaginta duorum aplexuum". 297 A királyi hold tehát 72 királyi öl hosszú, de mennyi a szélessége? Megtudjuk a következő évi oklevélből. A Pozsonyi káptalan Torchra vonatkozó 1294. évi oklevelében olvasható: „centum iugera . . . secundum mensuram Regiam, ut dixerunt, uidelicet quodlibet iuger habens in longitudine septuaginta duas mensuras Regias, et in latitudine duodecim". 298 Ez az első adatunk tehát, amikor kétségtelen az, hogy királyi holdról van szó, és kétségtelen a nagysága is: 12 X 72 királyi öl. Ekkora Pál országbíró Kereplyére vonatkozó 1336. évi oklevelében is: „iuxta regni consuetudinem ad antiquo approbatam, quodlibet Jugerum in latitudine duodecim [amplexus] Regales et in longitudine septuaginta duos haberete". 299 Hivatalos mérőkötelet is küld (ld. 3.24). Szécsi Miklós országbíró Szerencsre vonatkozó 1358. évi ítéletlevele nemcsak a királyi hold nagyságát közli, hanem — feltehetően — a helyi holdét (ld. 4.27.4) is. Az egyik fél ugyanis „non cum regali mensura in longitudine septuaginta duos amplexus ut regni consuetudine requirit faciente, sed cum sexaginta duobus amplexibus extradare" akart, de a királyi emberek „regali mensura iuxta antiquam regni consuetudinem, videlicet quodlibet iuger térre cum septuaginta duobus in longitudinem et duodecim amplexibus in latitudinem mensurando statuant". 300 Az oklevél természetesen nem lehet példa arra az említett (ld. 4.27.2) és később tárgyalandó (ld. 4.27.4) esetre, amikor közlik: nem királyi, hanem más mértékű a hold, mert itt fordított esetről van szó: királyi mértékkel királyi, tehát 12 X 72 királyi öl nagyságú holdat kell mérni, nem pedig 12 X 62 öleset, mint a fél akarta.
