Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Bebek István országbíró Bánvölgyére vonatkozó 1364. évi okleveléből egyrészt arról értesülünk, hogy a királyi hold nagysága 12 X 72 királyi öl, másrészt arról, hogy a méréshez hivatalos mérőkötelet küld ki í01 (ld. 3.24). 1444-ból van első adatunk a királyi és a szokásos hold együttes használatáról. A Budai káptalan ez évi Pásztó stb.-re vonatkozó oklevelében az erdőt királyi, a szántót pedig szokásos (usualis) holdban (ld. 4.27.2) becsülték. 302 Viszont az első, a királyi ölnél részletesen tárgyalt (ld. 3.29.3) 1467. évi estimáció a szántót is királyi mértékkel becsülteti, ezt a. Kovachich másolatában fennmaradt szöveg így határozza meg: „Mensura regalis is latitudine unius jugeris XII ulnas, in latitudine [fors longitudine] septuaginta duas". 303 A hosszúság nyilvánvaló elírásával felesleges külön foglalkoznunk. A második, az 1467—71 között keletkezhetett, szintén említett estimáció hasonlóan becsül, szövege is hasonló, de helyes: „mensura regalis in latitudine vnius jugeris XIJ wlnas, In longitudine vero LXXII wlnas in se continet". 304 A harmadiknak említett 1467—71 közötti estimáció szó szerint ezt a szöveget közli. 305 A negyediknek tárgyalt 1470—80 közötti estimáció szövege már pontosabb: „Terram autem regalis mensuram in latitudinem vnius jugeris extendit se ad duodecim amplexus et in longitudinem septuaginta duo amplexus". 306 Az ötödiknek említett, Nyirkállói—Magyi-féle 1476. évi estimáció viszont e vonatkozásban hibás is, hiányos is: „mensura regalis in longitudine unius Jugeris duodecum ulnas in se continet". 307 Szélesség helyett hosszúságot írt, ezt viszont teljesen kihagyta. Ha az ember tudja, miről van szó, nincs semmi baj, de ha nem! Ez az elírás ezen estimáció értékét nagyra nem becsülteti. Ezen estimációval egyébként egyező 1470—86. évi somogyvári becsüben a királyi hold már helyesen 12 X 72 királyi öl. 308 A hatodik estimációnak az arasznál (ld. 3.21) és a királyi ölnél (ld. 3.29.3) részletesen tárgyalt, Mátyás 1486. évi decretuma 1488—90. évi nyomtatott kiadásaiban szereplő szövegét viszont hitelesnek fogadhatjuk el, egyúttal a végleges szövegnek is. E két kiadás, az 1488. és az 1490. évi estimációk szövege között lényegtelen ortográfiai különbség van csak, amit a két nyomdász betűkészletiülönbsége indokol. Az első kiadást idézem: „Mensura Regalis in latitudine vnius Jugeris duodecim vlnas. In logitudine vero: setuaginta duas vlnas continet", és az öl meghatározása után ismét: „Vnum Juger térre arabilis: aut silue cötin^ in sua logitudine septuaginta duas in latitudine vero XII mensuras regalis". 309 Az időrend kedvéért közbevetőleg kell megemlítenem az Erdélyi káptalan Királyfalva stb. osztására vonatkozó 1500 körül kelt oklevelét, amely szerint 1 királyi hold 1 kötél földdel (ld. 4.23) volt egyenlő. 310 A hetedik, a Werbőczi-féle 1517. évi, szintén többször tárgyalt estimáció vonatkozó szövege csak fogalmazásban, illetve egy magyarázat hozzátételében tér el az 1488. évitől: „unum jugerum terrae arabilis, aut sylvae regalis mensurae, continet in sua longitudine septuaginta duas; in latitudine vero duodecim mensuras, seu ulnas regales". 311 Weres Balázs a Tripartitum 1565. évi debreceni kiadásában így fordította e szöveget: „Egy Kyraly szantho fewldnek, wagy erdewnek holgyanak hozzasaga ezen
