Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

innenső területen pedig 25 rajnai Morgent, így 6,4 hektár.

58 E nagyságrenden maradt a 7-900. években is.

59 Általában, mert ahogyan a helyi holdak kialakultak (ld. 4.27), valamit változott ennek a nagysága is.

60 800 körül kialakult a Karoling Königshufe, amely 120 jugerum,

61 illetve kb. 47 hektár nagyságú.

62 Osztrák területen ez az egység a helyi adottságok és hagyományok hatására jelentősen módosult,

63 de a mi ekealjánkhoz hasonló földmérték kialalkulásáról nincs tudomásunk. Egyébként is ez a germán eredetű Hufe nagyságrendileg nem a mi ekealjánknak megfelelő — láttuk és látni fogjuk -, hanem inkább a telek terjedelméhez hasonló, ezért részletesen ott tárgyalom tovább (ld. 4.46). Hazai latin szótárainkban az aratrum csak ekét jelent, eszköz értelemben. Hóman a glosszáriumánál adja az ekealja megfelelőjét.

64 Bartal csak az aratrum regale-t említi, királyi eke mérték fordítással. A hazai okleveles gyakorlat e mértékre az aratrum szót használja, de nem olyan egyértelmű a helyzet, mint a jugerum = hold esetében. A kezdeti időben ugyanis az aratrumnak eke = eszköz és eke = ekealja = földmérték jelentése él együtt. Jelenti ezt is, azt is. E kettős jelentés problémájával már többen foglalkoztak. Érdemes említeni a következőket. Először Wenzel,

65 majd Erdélyi

66 említi. Részletesen tárgyaljaBelényessy.

67 Foglalkozik vele Lederer.

68 A két utóbbi szerző megállapítását veszi át Balassa.

6 9 — Meg kell jegyeznem, hogy a két utóbbi szerző nem vette figyelembe az oklevél hamis voltát. Márpedig a hamis oklevél adatait annak kelténél nem tárgyalhatjuk, különösen nem, ha valaminek első előfordulását vizsgáljuk. Az adatot optimális esetben is legfeljebb a hamisítás évszámával — ha ez egyáltalán megállapítható — fogadhatjuk el. Ez esetben is csak akkor, ha más korábbi vagy azonos korú adatunk nincs, de még ekkor is csak fenntartással és figyelmeztetéssel. Mint eddig is, most is ezen álláspont szerint vizsgálom az adatokat. — De kanyarodjunk vissza a témához. Kétségtelen, hogy e földmérték munkaigény, mégpedig az előkészítő munka, illetve annak eszköze szerinti mérték, egysége a munka egysége, a bizonyos idő alatt egy ember és eszköze által elvégezhető munka. Továbbá nem vitás, hogy a munkaeszköz: az eke, a munkaerő: az ember és jószága, valamint a munka tárgya: a föld szerves egységet alkotnak. Továbbá: egy ekéhez mint egységhez implicite hozzátartozik az ekekapacitás, vagyis a föld meghatározott - így egységnyi — nagysága: akkora terület, amekkorát egy ekével egységnyi idő alatt felszánthattak. így az aratrum kifejezés önmagában, még elsődlegesen eszköz értelmében is, jelenthet másodlagosan területnagyságot, vagyis közvetve földmértéket. Lényegében ezt mondja a történeti-etimológiai szótárunk is az eke szavunkról. Azt már viszont sajnos nem vizsgálja, hogy ezen ótörök eredetű szavunknak e kettős jelentése mikor alakult ki: hoztuk magunkkal vagy itt keletkezett? Tekintettel arra, hogy már a VIII—IX. században foglalkoztunk ekés földműveléssel,

70 nyilvánvalónak látszik, hogy ismertük az eke kapacitását is, tehát megalkothattuk — ha ugyan nem készen kaptuk már — a kapacitás-egységet, így a földmértéket is (ld. 2.21, 3.27). Az a tény, hogy a X. századi Kijevi Fejedelemségben eke után adóztak,

71 szintén arra enged következtetni, hogy az eke ezen a területen ekkor már