Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
A nagyság problémával szintén később foglalkozom, most is csak a terminológiát állapítsuk meg: forduló hold = ödölő. Ugyanez a kifejezés, de más összetételben, és egyúttal vulgózva szerepel egy 1344. évi oklevélben: „ad duas reuoluciones aratri qui wlgo dicuntur Felddelew". 31 Most is csak a terminológia érdekel minket: ekeforduló, melyet magyarul földdűlőnek neveznek. Újabb és ismét gyakori kifejezés szerepel, most is vulgózva, először egy 1351. évi a zempléni Gerecsely stb .-re vonatkozó csonka hiteleshelyi oklevélben: „per spácium terrarum duas reuersiones quod wlgariter Edelew diceretur". 32 Ismét csak a terminológiát állapítsuk meg: forduló magyarul ödölő. Körülírás és újabb — de ritkán használt - kifejezés szerepel a Győri káptalannak a zalai Ecsérre vonatkozó 1355-58 között kelt oklevelében: „quarum terminales contra se et in egressu aratri et regressu". 33 A meghatározás tehát ez: az eke kiindulója és visszafordulója. A regressio kifejezés egyébként önmagában elsőnek a Fehérvári káptalannak a veszprémi Szabadira vonatkozó 1372. évi oklevelében található. 34 Ismét újabb - szintén gyakori - latin kifejezés található, magyarul vulgózva, a Veszprémi káptalannak a somogyi Chycholra vonatkozó 1367. évi - a holdnál újból tárgyalandó (ld. 4.27) - oklevelében: „currendi ad unam reflexionem jugerum terrarum wlgo Wdulewhold dictum". 35 Vagyis egy forduló hold, magyarul ödölőhold távolságot menvén. A XV. századtól kezdve a Szepességben a stádium kifejezést is használják dűlő értelemben. Először a Szepesi lándzsásszék Klossdorfra vonatkozó 1438. évi oklevelében: „unum juger,... in alio stadio unumjuger . . . tertio stadio unumjuger". 36 Szintén csak a XV. században tűnik fel, szintén ritkábban használt latin kifejezés elsőnek I. Mátyásnak a pilisi Szentére vonatkozó 1479. évi oklevelében olvasható: „triginta tria iugera terrarum arabilium in duobis diverticulis". 37 Vagyis a 33 hold két dűlőben fekszik. A latin után nézzük a magyar nevet. Viszonylag bőségesen áll rendelkezésünkre, részint a latin kifejezést vulgózza, részint már magyarázattal is szolgál. Az első Roland nádornak a vasi Nyckhre vonatkozó 1254. évi oklevelében fordul elő: „hinc itur inter duo iugera que wlgo dwle vocatur". 38 Vagyis a határ két, magyarul dűlőnek nevezett hold között halad. A Pécsi káptalannak a baranyai Gerdere vonatkozó 1342. évi oklevelében több magyar kifejezés is szerepel: „in terra Kezepredewlefeld ... in fine ejusdem particule térre quandam quarta iugera térre által delew nominata haberentur". 39 Tehát a dűlő már helynévként is él, de e dűlőnevek magyarázatával később foglalkozom. Sajátos magyar név - magyarázattal együtt - elsőnek a Szepesi káptalan Wytekfalvára vonatkozó 1343. évi oklevelében található: „inter arabiles terras parcium vtrumque finibus se contingentes wlgariter Edelew dictas". 40 Vagyis: a szántók végében fekvő terület, magyarul ödölő. A következő név a latin terminológiánál előbb idézett 1344. évi oklevél földdűlő kifejezése, mint a revolutio aratri vulgo szava. A Jászói konventnek a szepesi Krompachra vonatkozó 1353. évi oklevelében ez olvasható: „quandam terram ... in quantitate vulgariter egheudeule dictam". 41 Az
