Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

egy ödölő kifejezés tehát mint mennyiségmeghatározó szerepel, így erre később visszatérek. A következő magyar kifejezés egyúttal a meghatározáshoz is adalék. A Pozsonyi káptalannak a csallóközi Reenre vonatkozó 1367. évi oklevelében található: „iuxta quandam viam kezepwdelev vocatam".

42 Tehát az út neve közép ödölő. A nagyságra utal ugyancsak a Pozsonyi káptalan Kisvátára vonatkozó 1367. évi oklevelének e kifejezése: „terra arabiles feleudeleu vocatas".

43 Vagyis fél ödölőnek nevezett szántóról van szó. Újabb, egyúttal ismét mennyiségre utaló magyar kifejezés szerepel a Veszprémi káptalannak a latin terminológiánál már idézett 1367. évi oklevelében, a határjárásnál távolságjelölésre alkalmazott: ödölőhold mint a reflexió jugerum vulgo szava. Végezetül a XVI. századból a magyar szövegből idézzünk adatot. Az ugocsai Nagyfalunak 1570 körüli divíziójáról készült feljegyzésben olvasható: „Az Bakosban ewdwleon keth parlag, wgar egy".

44 A terminológiák ismertetése után vizsgáljuk meg az alapproblémát: mi a dűlő, ödölő, illetve földmérték-e, s melyik? Roland nádor 1254. évi oklevele szerint a dűlőnek nevezett 2 hold között vonul a határ. De ismételjük meg latinul is: „meta . . . itur inter duo iugera que wlgo dwle vocatur". Ugyanis ez az adat semmiképpen nem jelenti azt, amit a történeti-etimológiai szótár ez oklevélnek az 1368. évben átírt, de azonos szövegrésze alapján állít: hogy a dűlő „meghatározott nagyságú szántóföld". Mert ez esetben azt is jelentené, hogy a dűlő egyenlő két holddal. Nem jelentheti ezt, a két hold ugyanis nem lehet egy tagban, mert köztük vonul a határ. Csak úgy képzelhető el, hogy jobbról, balról egy-egy hold, amelyeket dűlőnek neveznek, vagyis lényegében két dűlő között van a határ. Esetleg mondhatjuk még azt is, hogy ebben az esetben a dűlő 1 hold nagyságú. Az Esztergomi konvent 1307. évi oklevelében a 10 hold szántó egy tagban van a fordulóval együtt, s ez utóbbi csak az ödölő lehet (ld. később). 1317-ben a 40 szepesi soltésztelek hosszát határozták meg 9 ekefordulóval, pontosabban ödölővel, s e tény utal arra, hogy ez valamilyen formában mérték volt. Ugyanezt bizonyítja a Szepesi káptalan 1321. évi oklevelének ez a tétele is: „tres revolutiones iugeris retineant .. . habere debent decem revolutiones iugeris integre." A 3, illetve 10 revolutio jugeris nemcsak az ödölő értelmezésre, hanem holdminőségben való szereplésére is utal, vagyis fordulóholdról van szó (ld. később). A Pécsi káptalan Gerdére vonatkozó 1342. évi oklevelében szereplő magyar kifejezésekkel részletesebben kell foglalkoznunk. Középre dűlő föld: mintha magyarázná ezt a fogalmat, s mintha igazolná a Gelei-Benkő-íéh, a dűlőre vonatkozó szómagyarázatot.

45 Gelei cáfolja a szófejtő szótárnak azon megállapítását, hogy a dűlő azért dűlő, mert azon a helyen az eke kifordul, kidűl a földből. Szerinte a dűlő az a határrész, amelyik térszíni egységként jelentkezik, s a fekvése, rendszerint valamilyen irányba való hajlása, másként dűlése választja el a másik egységtől. Benkő evvel egyetért, s hozzáteszi: a dűlő eredetileg csak a földterületnek a mozgására, a régi adatokban mindig megjelölt irányba való dűlésére, haladására vonatkozhat. Nos, hogyan kell tehát 10* 147