Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

fejében, ugyanitt még a levágott fatönkről kinövő fiatal hajtás neve. Az utóbbi kettőnél világos a csíra jelentés. De ezt csak erőszakolt gondolatmenettel juttathatnák földmérték-név jelentéshez: olyan pici, mint a csíra, belőle nő a nagyobb egység. Nem valószínű. Valószínűbb az, hogy a cira név a többszöri átvétel során annyira eltorzult, hogy nem lehet már kikövetkeztetni az eredeti szót. De a meghatározott terület sem lehetett csírányi. Tájékozódásul számoljunk. 1539-ben a csepregi szőlőnél úgy véltük, hogy 1 cira = l

U fertály, így a felezőrendszer utolsó tagja, '/íö-od. Eszerint 1 cira kerekítve a belső teleknél (ld. 4.46) 2-18 ár, a szőlőnél (ld. 4.45 ) 8- 36 ár lenne. Nem olyan kis terület ez. hogy oka lehetne a névalakulásnak. A dűlő köztudottan földrajzi köznév, az értelemző szótár három jelentését adja: 1. valamely helység területének általában két, kb. párhuzamos úttal határolt, gyakran azonos vagy hasonló talajú része. 2. ritkábban földút, 3. tájszóként több párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld. amelyre a szántóföldek vége kiér. Vagyis az 1 .jelentésnél jókora, sok holdas terület, a 2. jelentésnél két kocsiutat összekötő földút, a 3. jelentésnél keskeny, de hosszú terület, földcsík. Az 1. és 3 jelentés területnagyság meghatározó, tehát földmérték lehet. Vizsgáljuk meg, mi a helyzet, egyúttal tisztázzuk azt is, hogy mi a különbség a dűlő és az ödölő között. Hazai latin szótáraink közül csak Bar tálnál szerepel mint diverticulum, telekkerület, dűlő jelentéssel. Okleveleinkben többféle latin kifejezés szerepel. Az értelmezés érdekében hasznos számba venni őket. Az első adata az Esztergomi keresztes konventnek az esztergomi Pélyre vonatkozó 1307. évi oklevelében található: „decem iugera terrarum arabilium . . . et continetur in uno loco simul retrouertencium",

2 7 vagyis a 10 hold szántó egy tagban fekszik az ödölővel együtt. E kifejezés okleveleinkben csak ritkán szerepel. A következő - és szintén ritkán található - kifejezés a Zalai konventnek a somogyi Tapsonyra vonatkozó 1309. évi oklevelében olvasható: „venit ad vnam metam terrarum nouam in declinatu vnius iugeris térre".

28 A határjel tehát egy hold föld hajlásában: a fordulóban, dűlőben van. Harmadiknak találkozunk a szokásos kifejezések egyikével a Szepesi káptalan Gevwailtre vonatkozó 1317. évi oklevelében: „quadraginta laneos . . . quorum laneorum longitudine novem versionis aratri se extendit."

29 Az adatot a teleknél még tárgyalom (ld. 4.46), s a dűlőnagyság problémájánál közelebbről vizsgálom (ld. később), most csak a terminológiát állapítsuk meg: ekeforduló, illetve - elővételezve a nevet - ödölő. Közkeletűbb kifejezés valamivel az, amit először a Szepesi káptalannak Schönaura vonatkozó 1321. évi oklevelében olvasható: „ultra tres revolutiones iugeris, ubi sunt due mete terrae . . . versus Chorbam tres revolutiones iugeris retineant . . . transit . . . versus meridie, ubi habere debent decem revolutiones iugeris integre, per omnia et complete".

30 4.23 DŰLŐ, ÖDÖLŐ 10 Bogdán