Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
eset), „quarta 1 cira 1" (öt eset), „quarta 2*/2 cira 1" (egy eset), illetve „quarta 1 minus cira" (6 eset), „quarta 2 minus cira" (két eset). És szerencsénkre megállapítja még a következőket: „de vna quarta solvunt tres idrias, de vno octal solvunt vna idria cum média, de vna cyra solvunt tres pintas . . . facit ille idria cum pinta oppidi pirítás quinque". 2 3 A cira tehát az oktálnál is kisebb terület. Mekkora? A vödörre megadott viszonyszám szerint 1 fertály szőlő után 15 pintet, 1 oktál után 7 ! /2 pintet fizetnek, míg 1 cira után 3 pintet. Ezen az alapon számolva 1 cira az ! /s fertály, így V20 egész szőlő lenne. Viszont könnyen lehetséges, hogy a három egységben közölt sor utolsó tagjánál, a ciránál is feleztek, mint a fertálynál az oktált. Ez esetben 1 cira után 3 3 /4 pintet fizetnének. A 3 /4 pint azonban már nehezen mérhető, s ezért kerekítettek. Szokatlanul nem felfelé négyre, hanem lefelé háromra. Ha ez a feltételezés igaz, akkor 1 cira az */4- fertály, így egész szőlő lenne. Ez logikusabbnak látszik, mint a rendhagyó 1 /20-as számítás alkalmazása. Ha tehát ezt a feltételezést fogadjuk el, akkor a cira a magyar tizenhatod, illetve a latin sedecima megfelelője lenne. E név viszont egyikből sem származhat. De a terminológia problémája előtt nézzük meg további adatainkat. Csepreg 1585. évi protokollumában az iskolamester kötelességeit megállapító határozat a szőlők nagyságát „fertal, octal, cira" mértékekkel nevezi meg. 24 Használják itt a cira mértéket a következő században, így 1648-ban, 1657-ben is. 2 5 Kivételesen idéznünk kell a XVII. századból még egy másik forrást. A Csepreghez közel fekvő Locsmány és Alsó- és Felsőszakony 1674. évi urbáriumában a telek egysége a fertály (ld. 4.26) - oktál tehát nincs —, de egyetlenegyszer, az urbárium legelején, Felsőszakonynál az első tételnél ez szerepel: „Tóth Pál fél fertalyos avagy egy Czira, id est quart 1 /2-" 26 Eszerint 1 cira = 1 oktál lenne. Tehát az 1539. évi csepregi adatnál nagyobb - kétszeres — egység, viszont ez esetben is a legkisebb (mivel csak két egységgel mértek). Azt is figyelembe kell venni, hogy az adat egy századdal későbbi, és hogy telket mértek vele. Annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy a cira kizárólag Sopron megyében, annak is a délnyugati szélén — lényegében Kőszeg környékén — dívó, a XVI. század elején már réginek tűnő, viszonylag kicsi, a fertálynál, illetve az oktálnál kisebb — területet jelölő — így ezen mértékrendszerhez tartozó —, ismeretlen eredetű — esetlegesen német nyelvterületről származó — földmérték. A feltételezett eredetet csupán az indokolhatja, hogy a mérték alkalmazási helye jelentősen német településű. A nyelvészet nem. De latima sem utal. A cira szó semmilyen ortográfiával nem található meg a német és latin szótárakban, de a horvát, román, szlovák szótárakban sem. A hasonló szavak jelentéseinek alapján sem lehet következtetni. Nehezíti a helyzetet az, hogy a jelentésnek az alkalmazott mértékrendszer — fertály, oktál — logikájához alkalmazkodónak kell lennie. Lényegében azt, hogy a nagyobb egység felezésével jön létre a kisebb: a negyed fele a nyolcad, ennek fele pedig a tizenhatod, mint erre a csepregi 1539. évi adat utal. De ebből se magyarul, se latinul, se németül nem lesz cira. Igaz viszont az, hogy a cira szót a magyar nyelv ismeri, de olyan jelentésekkel, amelyekből földmértékre, területnagyságra, méghozzá felezőrendszer értelműre nem következtethetünk. Szótáraink szerint a cira egyes vidékeken macska, Erdélyben mirigy a lovak
