Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A mondottak alapján Rudolf adatát kell elfogadnom és azt mondanom, hogy 1 budai rőf58,403 cm nagyságú volt. Tehát valamivel kisebb a királyi rőfnél, 2 mm híján azonos 3 királyi arasszal. Egyébként a német rőfök nagyságát (kb. 57 cm) közelíti, s majdnem azonos a bajor (58,37 cm) és oldenburgi (58,09 cm) rőffel, 462 így lehetséges, hogy e vidékről származott. A budai rőfről tudjuk még azt, hogy Rudolf 1588. decretuma 16. articulusa megújította Zsigmond 1405. évi törvényét, és ismét megpróbálta a budai mértékeket, így a rőföt is országossá tenni. Szintén eredménytelenül (ld. 2.41). Az eperjesi rőf első adata jelentős, mert egyúttal viszonyszámot is ad. Eperjes 1542. évi számadásában szerepel egy tétel, amelyiknél textilvásárlásnál megírták: „ulnas Viennenses . .. 60 facto ulnas nostras 75". 463 Ebből következik az, hogy 1 bécsi posztó rőf = 1,25 eperjesi rőf, és 1 eperjesi rőf = 0,8 bécsi posztó rőf. Ez utóbbi segítségével kiszámíthatjuk az eperjesiét. 1 eperjesi rőf = 62,024 m. Vagyis 5 mm híján azonos a királyi rőf nagyságával, s ez a különbség számítástechnikai különbség is lehet. E rőfről tudjuk még, hogy Rudolf 1582-ben megerősíti Eperjes kereskedőcéhe számára adott 1570. évi privilégiumát, így azt is, hogy a céh ellenőrizheti a kereskedők mértékeit, tehát rőfjét (ulna) is. 4 64 Az esztergomi rőf elsőnek 1243-ban fordul elő: „cubitorum qui uulgo appelatur Reyf', 465 aztán 1255-ben: „ulna de vico qui uulgo Reyf vocitatur", majd 1299-ben: „cubiti wlgariter Reyf dicti", 466 ismét 1331-ben: „ulna seu mensura pannorum que et vulgariter Reyf dicitur seu nominatur" 467 végül 1335-ben: „mensura seu ulnas pannorum qui in vulgari ref dicitur". 468 Mindegyik alkalommal épületnagyságot mértek vele, de hogy ez posztórőf volt, azt az idézetek bizonyítják. Metrikus nagyságát nem ismerjük. Felső-magyarországi rőf létezését említi Ereky* 6 9 — de kelet és forrás nélkül, és szerinte egyenlő 3 /4 bécsi rőffel. Eszerint a budai rőffel lenne azonos, legalábbis nagyságban (58,4 cm) Bendefy szintén említi — ugyancsak kelet és forrás nélkül —, de már átszámolva. 4 70 — A kelet- és forrásnélküliség miatt csupán megemlítem a mértéket azzal a megjegyzéssel, hogy jelzője újabb kori lehet, mert ellenkező esetben valamelyik városnév lenne az. A kassai rőftői azt tudjuk, hogy az 1563. évi statútum szerint a használt mértékeknek, így a rőfnek (Ele) hitelességét a város ellenőriztette. 4 71 A késmárki rőf létezését az bizonyítja, hogy a város XV. századi statútuma az idegen kereskedőket eltiltja a saját mérték, így a rőf (Elen) használatától, s a városéra kötelezi őket. 472 A kolozsvári rőföt (ulna) — a szász rőffel, illetve más mértékekkel együtt - az 1549. évi marosvásárhelyi országgyűlési határozat szerette volna Erdélyben általánosítani 47 3 nem sok eredménnyel (ld. 2.41). A körmöcbányai rőf használatát igazolja a város 1537-40. évi statútuma, amelyik valamennyi mérték, így a rőf (Ellen) hitelességét ellenőrizteti. 474 Az 1581. évi statútum kötelez minden kereskedőt stb. hiteles mérték, így rőf (Eln) használatára, s a vétkest nemcsak áruelkobzással, hanem testben is bünteti 4 75 A lindvai nagyobb rőf (ulna maior Lyndwensis) létezéséről értesülünk Thurzó Anna
