Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
1562. évi elismervényéből. 476 Len, illetve vászon kerevethuzat vásárlásról van szó, így lehetséges, hogy a mérték jelzője erre utal, tehát ez lindvai vászonrőf. A pozsonyi rőf TG első adatunk a város XVI. századi jogkönyvének 1510 körül beírt 158. pontja, amelyik a hiteles mértékek, így a rőf (Elln) használatát is kötelezi. 477 Bendefy középkorinak ítélte a pozsonyi városház kapujába erősített rőf-etalont, közölve fotóját, rajzát, 78,3 cm-ben adva nagyságát. 478 Csakhogy a kapu másik oldalára a pozsonyi öl etalonját erősítették, ezen pedig az 1715-ös évszám szerepel. 479 Lehetséges ugyan, hogy a rőf valamivel korábbi keletű, sőt lehet, hogy 2—300 évvel azelőtt is akkora volt a nagysága, de ez csak feltevés, és Bendefy azon állítása, hogy a pozsonyi hosszmérték „etalonjaik a maguk eredeti mivoltukban, XIV-XV. századi helyükön ... mindmáig fennmaradtak" 480 egyáltalán nem bizonyított — forrásként idézett irodalmában sincs nyoma —, el nem fogadhatom. Viszont megjegyzem, hogy a Bendefy közölte nagyság (78,3 cm) lényegtelen (0,6 mm) eltéréssel azonos a bécsi öl nagyságával (77,7 cm). S tudjuk hogy a kettő a XVIII. században azonos is volt. 481 Valószínűnek tűnik, hogy ez az egyezés egyeztetés következménye, amire legkorábban a XVI. század végén, a XVII. század elején kerülhetett sor. A XVI. század előtt más lehetett a pozsonyi rőf nagysága. Erre utal az is, hogy ha a pozsonyi és az eperjesi rőf említett metrikus adatainak arányát és a Maróthi közölte XVIII. századi eperjes-pozsonyi adatarányokat (100 eperjesi = 101 pozsonyi rőf) 482 összevetjük, jelentős az eltérés. Ott 1 pozsonyi rőf = 0,792 eperjesi rőf, Maróthirál pedig = 0,991 eperjesi rőf. Viszont ezen adat hasonló arányt (1 : 1,2) mutat, mint a Marőthi-iéle XVIII. századi sing-rőf viszony, 483 mikor is a rőf a bécsi rőfből, a sing pedig a királyi rőfből lett magyar textilmérték, ezek metrikus adatai is hasonlóak (ld. 3.30.2). A Selmecbányái rőf első adata a Kachelmann idézte XIV. századi rendelkezés, mely szerint „das perglachter bestéit unser stattellen 3" 484 vagyis 1 Selmecbányái városi rőf = l /3 selmeci bányaöl. Viszont az 1402. évi Selmecbányái statútum a Lachter-rel kapcsolatban viszonyszámot nem ad, de Kolosváry-Ovári megjegyezték, hogy a „Lachter, bányász öl, a mely 3*/2 rőfnyi hosszúságú volt". 485 Forrást nem közöltek, így az adatot nem ellenőrizhettem, de az első adatot ítélem valószínűnek, főleg a selmeci mértékek hatos számrendszere (ld. később) miatt. A város 1575. évi statútuma kötelezte a vásárbírákat a mértékek, így a rőf (Ellen) hitelességének az ellenőrzésére 4 8 6 A selmeci rőf konkrét nagyságára közvetlen adatunk nincs. 1775-ben ugyan azt írták róla, hogy azonos a bécsi rőffel, 487 viszont a selmeci ölnél tárgyalt adatok (UL 3.29.6/7) szerint korszakunkban még nem lehetett azonos. Ezért az ott megadott adatok, illetve azok alapján számított viszonyszámokat és a háromféle metrikus adatot (ld. 3.29.6/7) korszakunkra vonatkozóan csak tájékoztatásul közlöm. 1 selmeci rőf = 24 selmeci hüvelyk = 2 selmeci láb = V3 selmeci öl = 67,169 vagy 67,257, vagy 67,386 cm, valószínűleg a 67,38 cm a helyes. Noback szerint — kelet és fonás nélkül - 1 selmeci rőf = 1 I 3 selmeci öl, bécsi mértékben közölt adatát 488 átszámítva 67,458 cm. Ereky — ismét kelet és forrás nélkül — szintén ^3 selmeci bányaöllel azonosítja, s ebből számítva szerinte 67,4 cm 489 Bendefy, valószínűleg Ereky alapján, ugyanígy. 490 Megjegyzem, hogy a
