Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
ságban, nemegyszer Elle értelmezéssel. 350 A rőf név viszont a hazai terminológiában nagyságrendi ellentmondás lenne, amellett az 1288. évi adat ki is zárja a lehetőségét. Legfeljebb mértéknek nevezhetnénk. így nevezi latinul az 1596. évi forrás, de szerencsére németül vulgozta: Klafter. Tehát öl. Kérdés azonban, hogy az előbbi canna és ez a mensura azonos-e? Nem tudjuk, de lehetséges, tekintve a déli előfordulást. A két név latin jelzője (muralis, muratus) viszont egyértelmű, kőművesnek fordíthatjuk, az eredeti, a ténylegesen kőfalat rakó művesség értelmében, és a kor magyar terminológiájának megfelelően. A magyar jelző tehát nem problematikus. A mérték saját nevét viszont egyrészt a német vulgo szó, másrészt a mértéknagyság (ld, később) indokolhatja: ezért a canna és mensura kifejezéseket egyaránt ölnek értelmezem. A kőművesöl nagyságáról az 1288. évi forrás tájékoztat. Eszerint 1 canna = 4 budai rőf. Ha a budai rőf ismert nagyságával (ld. 3.29.7) számolunk, akkor 1 kőművesöl 2,33612 m lehetett. Ez a nagyság közelíti a nápolyi canna (226 m), illetve az egyházi állam területén használt canna architettonica (2,23 m) nagyságát. 351 3.29.6 A bányaöl német eredetű mérték. Később selmeci ölnek vagy alsó-magyarországi ölnek is nevezték, mert azon a területen használták. Latin terminológiáját szótáraink közül csupán Bartal adja, de XIX. századi forrás szerint: orgya, orgya montanistica, orgya montana. Okleveleinkben németül szerepel, többnyire német szövegben. Elsőnek egy XIV. századi rendelkezésben: „perglachter". 352 1402-ben „lochtir", 353 1498-ben latin szövegben „laakthor", 35 4 1573-ban „Lachter". 35 5 A szó a Klafter-nek a szász bányavidékről származó változata. 35 6 Valószínűleg ez jelzi a mérték ősi eredetét is, ha hozzánk esetleg más németek közvetítésével is került át. 35 7 Nagyságára a XIV. századi statútum ad felvilágosítást: „das perglachter bestéit unser stattellen 3 und 7 lachter behalten in lenen", 358 Vagyis 1 bányaöl = 3 selmeci rőf = = i lt bányakötél (a Lehen jelentését ld. 3.24, 4.32). Agricola szerint „in ein lachter ... ist von sechs werckschuchen", nála tehát 6 lábas a bányaöl, a kiterjesztett két karral elérhető távolságot jelölő mérték. 359 E meghatározás tulajdonképpen utal is a mértéknek, illetve nagyságának az eredetére: kezdetben a tárnát ilyen szélesre vésték. 360 Kevesebb, de azonos adatot közöl a Miksa-féle 1573. évi bányarendtartásban a selmeci első utasítás 6. articulusa: „ain Lehen das ist siben Lachter", 361 és hasonló a besztercebányai 1582. évi utasítás is. 362 Ez a bányatörvény viszont a XVHI. században is szóról szóra érvényben volt (ld. később), nyilvánvaló hogy a bányaöl nagysága sem változott meg. így a XVHI. századi adatokat visszavetíthetjük. Ismerünk ugyanis egy 1775. évi bányakamarai jelentést, amelyik fontos váltószámokat közöl, s nagyon valószínű, hogy ezek korszakunkra is érvényesek. A jelentésből megtudjuk, hogy 1 bányaöl (Bergklafter) az 6 selmeci láb (Schuch), ez pedig 12 selmeci hüvelyk (Zoli) nagyságú. De van egyéb adatunk is. Az egyik ügyirat szerint 1 bányaöl az 4^2, a másik szerint viszont 4 3 /4 bécsi hüvelykkel nagyobb, mint a bécsi öl. A bányamértékeket azonban Tierenberger Károly, a selmeci bányaakadémia mechanika professzora is átszámította bécsi mértékre, s az eredményt 10 000 négyszögöltől, illetve 1000 öltől az egységig táblázatban összeállította. Szerinte: 1 bányaöl = 1 bécsi öl + 4 3 /4 bécsi
