Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
5. A levéltári segédletek fajai
képző vagy fondgyűjtő történetével, nem lehet levéltárismertetés címén elmondani mindazt, ami a fondnak és a fond létrehozójának a történetébe tartozik. Mint ahogyan megfordítva: a levéltártörténetbe és a fondképző vagy fondgyűjtő történetébe sem tartozik bele mindaz, amit a levéltárismertetés nyújt, habár annak egyes adatait igen jól tudja értékesíteni a fondnak és a fondképzőnek vagy fondgyűjtőnek történetírója. Mielőtt még a levéltárismertetés egyes adataira vonatkozó észrevételeket tennék, szükségesnek tartom egy olyan kérdésnek a felvetését, amely valamennyi egyes adattal kapcsolatos. Ez a kérdés nem kizárólag a levéltár ismertetésnél], annak, adataival kapcsolatban merül fel. Más levéltári segédleteknél is találkozunk ezzel a problémával, amit úgy nevezhetünk, mint a levéltári segédletek szintje és analitikus jellege közötti öszszefüggés kérdése. A levéltárismertetés veti fel e tanulmányban először ezt a problémát, mert az itt egyedileg tárgyalt levéltári segédletek közül ez az eiső, amely analitikus jellegű. Jelentkezik ez a kérdés — miként a levéltári útmutatónál láttuk — nemcsak az analitikus, hanem a szintetikus jellegű levéltári segédleteknél is. A problémát az jelenti, hogy amikor a levéltári segédletnek bizonyos szinten, pl. a levéltári útmutató és a levéltárismertetés esetében fondszinten, bizonyos kérdésekre, pl. a fond tárgya, levéltári rendszere, rendezettsége, segédletekkel való ellátottsága stb., válaszolnia kell, mit kell tenni abban az esetben, ha ezekre a kérdésekre nem adható a fond egész anyagára vonatkozóan ugyanaz a válasz, hanem más-más a, felelet a fond különböző részeit illetően, más-más a tárgya, levéltári rendszere, rendezettsége, segédletekkel való ellátottsága stb. a fond egyes .részeinek, állagainak, sorozatainak. Külön-nkülön válaszoljon a levéltári segédlet az egyes fondrészeket illetően, vagypedig csak az egész fondra vonatkozó közös feleletet adjon? A levéltári útmutatónál arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy a válasz közös legyen, az egész fondra vonatkozzék, mert különben a levéltári útmutató szintje a f ondszintről lejjebb süllyedne, állag- vagy sorozatszintre, s ilyen módon lényegében megszűnnék levéltári úmutató lenni. Ez az álláspont nézetem szerint helyes a levéltári útmutató, s általában minden szintetikus jellegű levéltári segédlet esetében. De vajon helyeselhető-e ez az álláspont az analitikus jellegű levéltári segédletek, konkrétan a levéltárisimertetés esetében is? Hogyan egyeztethető össze az analitikus jelleg a íondszinten maradással, illetve szintsüllyedést jelent-e analitikus jellegű levéltári segédlet esetében, ha bizonyos kérdésekre nem a megadott, hanem annál alacsonyabb szinten szól a felélet? Véleményem szerint elvileg ugyan nem tehető különbség analitikus és szintetikus jellegű levéltári segédletek között a szint kérdését illetően, de a gyakorlatban mégis különbséget kell tenni. Az analitikus levéltári segédletek jellegéből következik, hoigy nem elégedhetnek meg olyan összefoglalóan meghatározó adatokkal, amilyenek a szintetikus levéltári segédletek jellegének felelnek meg, hanem részletesen kifejtő adatokat kell nyújta 1niok. A levéltárismertetés pl. nem mondhat a kérdéses fond levéltári rend1 szeréről csak annyit, hogy többféle, amely válasszal a levéltári útmutató
