Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

Nézetem szerint a levéltárismertetés levéltári segédlet, mert olyan írásmű, amely a levéltárakban készül, azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy a levéltári anyagra vonatkozó, a levéltárak célját szolgáló adatokat nyújtson. Célját vagy rendeltetését tekintve a levéltárismertetés elsődlegesen tájékoztató levéltári segédlet, amely a levéltári anyag biztonságos őrzését és a levéltári munka tervszerű megszervezését csak másodlagosan szolgálja. \ Szintjét tekintve a levéltárismertetés fondszintű levéltári segédlet. Mégpedig olyan, amely csupán egyetlen fondról tájékoztat, egyetlen fond anyagát ismerteti. Ebből viszont természetszerűleg következik, hogy azzal a fonddal, amelyről tájékoztat, behatóan foglalkozik, annak anyagát tüzetesen ismerteti, azaz szélességét tekintve részletesen kifejtő, analitikus jellegű. Az adatok, amelyeket a levéltárismertetéstől várunk, ugyanazok, amelyeket a levéltári útmutatónak is nyújtania kell, azaz a fond címe vagy jelzete, kora, tárgya, terjedelme, levéltári tagolódása, levéltári rendszere, rendezettsége, selejtezettsége, segédletekkel való ellátottsága, kutatásának módja, közzétettsége és a rája vonatkozó irodalom. Mindezek az adatok — s ebben különböznek a levéltári útmutató megfelelő adataitól — nem szintetikusak, hanem analitikusak. Arról, hogy a levéltári segédletbeli adatok analitikus jellege mit jelent, miben különbözik a szintetikus jellegtől, a korábbiakban általában már volt szó. Az ott elmondottak általában a levéltárismertetés adataira, azok analitikus jellegére is vonatkoznak. Anélkül, hogy a levéltárismertetés adatainak analitikus jellegét különlegesen tárgyalni kívánnám, amit e tanulmány keretei között — feladatom a levéltári segédletek általános és nem különleges kérdéseinek tárgyalása lévén — nem tehetek meg, néhány észrevételt tenni ezekkel az adatokkal kapcsolatban, az általánosságban már kifejtetteken túlmenőleg, mégis szükségesnek tartok. Mindenekelőtt rá kell mutatnom arra a szoros összefüggésre, ami egyrészt levél tárismertetés, másrészt pedig levéltártörténet, valamint a fondképző vagy fondgyűjtő története között fennáll. A levéltárismertetőnek ismernie kell, mégpedig alaposan, a fondnak, továbbá a fondképző vagy fondgyűjtő személynek vagy szervnek a történetét, a levéltárismertetés adatait elsősorban, bár nem kizárólag, e történetekből, illetve azok segítségével állapíthatja meg. A levéltártörténet fontosságáról a levéltári kalauzzal, a fondképző vagy fondgyűjtő történetének jelentőségéről pedig a levéltári útmutatóval kapcsolatban már volt szó. A levéltárismertetés szempontjából mindkétfajta történet egyaránt jelentős, fontosságukat méginkább növeli az a körülmény, hogy — szemben a levéltári kalauzzal és a levéltári útmutatóval — a levéltárismertető nem Szintetikus, hanem analitikus jellegű adatokat állapít meg belőlük, illetve segítségükkel. Ugyanakkor azonban a levéltárismertetésről is le kell szögezni, amit már a levéltári kalauzról és a levéltári útmutatóról mondottam, azt ti., hogy a levéltári segédleteknél a levéltártörténet és a fondképző vagy fondgyűjtő története sohasem öncél, hanem mindig csak segédeszköz. A levéltárismertetést sem szabad összetéveszteni a levéltártörténettel és a fond-