Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

3. A levéltári segédletek formai kérdései

vánvaló elsősoriban a levéltári anyag 'használódnak tájékoztatása szempontjából, nem különben az őrzés és a tervszerű munkaszervezés tekintetében. Közzétett levéltári anyagot ugyanis a (kutató, ha a közlés jó, inkább nyomtatásban használ, ezzel megkíméli a levéltári anyagot, amit a levéltár a korábbi közlésről nem tudva, esetleg feleslegesen publikálna is. A közzétettségre vonatkozó adatokat tehát, amennyiben megállapításuk fáradsága arányban áll várható hasznukkal, tartalmazniok kell a levéltári segédleteknek. A levéltárak pedig egyik fontos feladatuknak kell tekintsék, hogy főleg a jelenre vonatkozólag, de lehetőleg a múltra nézve is, rendszeresen nyilvántartsák anyaguk közzétételét. 16. A levéltári anyagra vonatkozó irodalom. Esetleges félreértés elkerülése végett hangsúlyozni kell, hogy nem a kérdéses levéltári anyag alapján, hanem a róla írt munkákra vonatkozik a kérdés. A válasznak elsősorban a levéltártörténeti és a történeti segédtudományi munkákról kell tájékoztatnia. A levéltárismertetéseket és egyéb nyomtatásban megjelent levéltári segédleteket ezzel a kérdéssel kapcsolatban is meg kell említeni. A levéltári anyagra vonatkozó irodalom ismerete elsősorban a használhatóvá tétel szempontjából jelentős, az őrzés és a tervszerű munkaszervezés tekintetében csekély fontosságú. Ez is olyan adat, amelyet nem a levéltári anyag, hanem különböző kiadványok alapján lehet csak megállapítani. Az előzőkben a közzétettséggel kapcsolatban mondottak erre is vonatkoznak, mind a nehézségek, mind pedig a levéltárak feladatai tekintetében. Lehetne még tovább sorolni azokat a kérdéseket, amelyekre a levéltári segédletek adataitól választ várhatunk. Ügy vélem azonban, hogy a fentiekben felsoroltak azok, amelyek a levéltári segédletkészítés során általában felmerülnek, amelyekkel a levéltári segédletek általános tárgyalása keretében foglalkozni kellett. A továbbiak már az egyes különleges levéltári segédletek vizsgálatához tartoznak, amit most nem tekintek feladatomnak. 3. A levéltári segédletek formai kérdései Az eddigiekben a levéltári segédletek adatainak — és természetesen maguknak a levéltári segédleteiknek — tartalmi kérdéseiről volt szó, arról

r hogy milyen tartalmú adatokat várunk a levéltári segédletektől. A következőkben a levéltári segédleteknek és adataiknak formai kérdéseiről lesz szó, arról, hogy milyen formában várjuk az adatokat a levéltári segédletektől. Miként a tartalmi, úgy a formai kérdéseket is csak általánosságban "kívánom érinteni, anélkül, hogy az egyes formai tekintetben különleges levéltári segédletek tárgyalására kitérnék. A levéltári segédletek adatainak rendszerbe foglalása kétféle módon lehetséges, s mindkétfajta módon belül — mindkettőnél azonos — kettős kiviteli lehetőség kínálkozik.