Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései
Szélességük alapján ezek szerint a levéltári segédletek adatait vagy oly sok csoportba lehetne sorolni, hogy a csoportosítás tulajdonképpen nem osztályozás, ihanem egyenkénti felsorolás lenne, vagy pedig olyan semmitmondó, teljesen szubjektív jellegű összefoglaló csoportokba, — mint pl. nagyon széles, közepesen széles, kicsit széles, — amiknek nemcsak hogy semmi jelentőségűk, de még nevetségesen is hatnak. Ezzel szemben, ha szélességük alapján nem is tudjuk csoportosítani a levéltári segédletek adatait, ezen az alapon két főtípusukat megkülönböztethetjük. Az egyik főtípust összefoglalóan meghatározó jellegűnek mondhatjuk, a másikat pedig részletesen kifejtő jellegűnek nevezhetjük. Szintetikus jellegű az egyik, analitikus jellegű a másik főtípus. Hogy miben különböznek egymástól, azt a fentiekben felhozott példák mutatják. Ismételten rá kell mutatnom arra, hogy a kétféle — szintetikus és analitikus —• főtípus elhatárolása — mivel nem objektív, hanem szubjektív módon alakult kategóriák — nehéz. Mind a szintetikus, mindpedig az analitikus jellegű levéltári segédletbeli adatoknak széles skálája van, s ezeken a skálákon az alsó, illetve a felső, fokok közelesnek egymáshoz. Nehéz az elhatárolás,' de nem lehetetlen. És hogy ez az elhatárolás nemcsak elméleti jelentőségű, hanem a gyakorlatban is fontos, azt már eddigi levéltári segédletkészítő munkánk számos tapasztalata igazolta. Mélység és szélesség — a levéltári segédletek adatainak vertikális és horizontális koordináta tengelye. Ennek a koordináta rendszernek a segítségével lehet és kell minden levéltári segédletbeli adatot pontosan meghatározni, akár a levéltári anyag őrzését, akár használhatóvá tételét hivatott az az adat elsődlegesen szolgálni. b) A levéltári segédletek adatainak jajai Az eddigiekben a levéltári segédletek adatainak általános osztályozásával foglalkoztunk három szempontból: céljuk vagy rendeltetésük, mélységük és szélességük alapján. A következőkben ugyancsak általánosságbán azzal kívánunk foglalkozni, hogy melyek azok a kérdések, amelyekre vonatkozólag a levéltári segédletek adataitól feleletet, felvilágosítást várunk. Ezen az alapon a levéltári segédletek adatainak nem általános kategóriáit {csoportjait vagy osztályait), hanem egyes fajait különböztethetjük meg. Nem tekintjük feladatunknak, hogy a levéltári segédletek adatainak minden ilyen fajtáját felsoroljuk. Ez nem is lenne lehetséges, hiszen ezeknek az adatoknak annyi fajtájuk van, ahány fajta kérdést tehetünk fel a levéltári anyagra vonatkozólag. E kérdések száma pedig tetszőleges, határát egyedül az szabja meg, hogy a szóbanforgó levéltári anyag alapján a kérdések megválaszolhatók-e. Vannak olyan kérdések, amelyek minden levéltári anyaggal kapcsolatban megválaszolhatók, s vannak olyanok, amelyekre csak bizonyos fajta levéltári anyag alapján adható válasz. 4 A továbbiakban csak azokkal a kérdésekkel, illetve a rájuk válaszoló levéltári segédletbeli adatokkal foglalkozunk, amelyek minden levéltári anyaggal kapcsolatban megválaszolhatók, illetve válaszként adhatók, ezek közül sem valamennyi4 Ilyen utóbbi például a mértékre vonatkozó kérdés a térképeknél.
