Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései

levéltári egységek a fenti példák szerint a levéltári anyagnak egy-egy levéltárhoz, fondhoz, állaghoz, sorozathoz, évhez, tételhez, alapszámhoz, iktatószámhoz tartozó részei, végső soron pedig egyes iratai. A raktári és a levéltári egységek egyes esetekben egybeesnek, előnyös, ha egybeesnek, de nem szükséges, hogy feltétlenül egybeessenek. Egybeesik a raktári és a levéltári egység pl. akkor, ha egy raktárban csak egy levéltár van, vagy akkor, ha egy csomóban csak egy tétel van és az egész tétel benne van a csomóban. Gyakran előfordul azonban, hogy egy levéltárat több raktárban, egy tételt több csomóban kell elhelyezni, avagy hogy egy raktárban több levéltár, egy csomóban több tétel kap helyet. Aszerint, hogy a levéltári anyagnak viszonylag milyen mennyiségű részeit foglalják magukban, mind a raktári, mind pedig a levéltári egységek különböző mélységűek vagy szintűek lehetnek. Mélységük va'gy szintjük alapján számos csoportba oszthatjuk a raktári és levéltári egységeket, e csoportokat pedig 3 főcsoportba sorolhatjuk. Az első főcsoportba a magas, a másodikba a közepes, a harmadikba a mély szintű raktári és levéltári egységek sorolhatók. Magas szintűeknek azokat a raktári és levéltári egységeket mondhatjuk, amelyek a levéltári anyagnak viszonylag nagyobb mennyiségű részeit foglalják magukban. Magas szintű raktári egységek pl. az épületek, a raktárak, a raktárrészek. Magas szintű levéltári egységek pl. a levéltárak, a fondok, az állagok. Közepes szintűeknek azokat a raktári és levéltári egységeket mondhatjuk, amelyek a levéltári anyagnak viszonylag közepes mennyiségű részeit foglalják magukban. Közepes szintű raktári egységek pl. az állványrészek, a szekrények. Közepes szintű levéltári egységek pl. a sorozatok, az évek, a tételek. • Mély szintűeknek azokat a raktári és levéltári egységeket mondhatjuk, amelyek a levéltári anyagnak viszonylag kisebb mennyiségű részeit foglalják magukban. Mély szintű raktári egységek pl. a ládák, a dobozok, a tékák, a tokok, a csomók, a kötetek. Mély szintű levéltári egységek pl. az alapszámok, az iktatószámok, az egyes iratok. •Szükségesnek látszik külön is hangsúlyozni, hogy a raktári és levéltári egységek szintjét a bennük foglalt levéltári anyagnak viszonylagos, azaz a kérdéses levéltári anyag egészéhez viszonyított mennyisége határozza meg. Ebből az következik, hogy a raktári és levéltári egységek szintje is viszonylagos, a kérdéses levéltári anyag egészétől függ. Ugyanaz a raktári vagy levéltári egység más-más levéltári anyag esetében más-más szintű lehet aszerint, hogy miként viszonylik a kérdéses levéltári anyag egészéhez. Annál a levéltári anyagnál pl., amelynek mennyisége több ezer csomó, és amely raktárakra, raktárrészekre, állvánvrészekre tagolódik, a csomó mély szintű raktári egység. Annál a levéltári anyagnál viszont, amelynek mennyisége csak egy vagy egy-két csomó, és amely a csomón kívül más raktári egységekre nem tagolódik, a csomó magas szintű raktári egység. Vagy pl. annál a levéltári anyagnál, amely rendszerbelileg évekre, azokon belül sorozatokra, azokon belül tételekre tagolódik, az év magas szintű levéltári egység. Annál a levéltári anyagnál viszont, amely sorozatokra, azokon belül tételekre, azokon belül évekre tagolódik, az év legfel-