Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései
jebb — ha ínég további tagolódás is van — közepes szintű levéltári egység, ha pedig további tagolódás nincs, akkor nem is közepes, hanem mély szintű. A raktári és levéltári egységek szintjének viszonylagosságából következik, hogy a 3 szintkategória (magas, közepes, mély) nincsen meg minden levéltári anyagnál, ezek a kategóriák olykor egybeolvadnak. Annál a levéltári anyagnál pl., amelynél csomókon kívül más raktári egységek nincsenek, közepes szintű raktári egység nincsen, s a csomó a legmagasabb, de egyben a legmélyebb szintű raktári egység is. Vagy pl. annál a levéltári anyagnál, amely rendszerbelileg csupán évekre tagolódik, közepes szintű levéltári egység (nincsen, s az év a legmagasabb, de ugyanakkor a legmélyebb szintű levéltári egység is. A levéltári segédletek adatainak mélysége vagy — ami ugyanazt jelenti — szintje attól függ, hogy ezek az adatok milyen szintű raktári és levéltári egységekre vonatkoznak. Ebből következik, hogy miként a raktári és levéltári egységeket, ugyanúgy a rájuk vonatkozó levéltári segédletbeli adatokat is mélységük vagy szintjük alapján számos csoportba sorolhatjuk, e csoportokat pedig 3 főcsoportba oszthatjuk: a magas, a közepes és a mély szintű levéltári segédletbeli adatok kategóriáiba. Azok a levéltári segédletbéli adatok pl., amelyek arról tájékoztatnak, hogy valamely levéltár egyes raktáraiban és raktárrészeiben, avagy egyes fOndjaiban és állagaiban milyen levéltári anyag van, magas szintűek, minthogy a raktárak és raktárrészek, illetve a fondok és állagok, amelyekre vonatkoznak, magas szintű raktári, illetve levéltári egységek. Vagy pl. azok a levéltári segédletbeli adatok, amelyek arra nézve nyújtanak felvilágosítást, hogy valamely levéltár egyes köteteiben, csomóiban, tokjaiban, tékáiban, dobozaiban, ládáiban, avagy egyes iktatószámaiban, alapszámaiban milyen levéltári anyag van, mély szintűek, minthogy a kötetek, csomók stb., illetve az iktató- és alapszámok, amelyekre vonatkoznak, mély szintű raktári, illetve levéltári egységek. A levéltári segédletek adatainak eme szoros kapcsolatából a raktári és levéltári egységekkel, amelyekre vonatkoznak, természetesen az is következik, hogy mindaz, amit a fentiekben a raktári és levéltári egységek szintjének viszonylagosságáról mondottunk, a levéltári segédletek adatainak a szintjére is vonatkozik. A levéltári segédletek adatainak a szintje is viszonylagos, mindig függ annak a levéltári anyagnak az egészétől, amelyf nek egyes — raktári és levéltári — részeire vonatkoznak. Ugyanaz a levéltári segédletbeli adat lehet az egyik levéltári anyag esetében magas szintű, a másiknak az esetében mély szintű, lehet ugyanannál a levéltári anyagnál egyben magas és mély szintű is. Felmerül a kérdés, hogy a levéltári segédletek adatai szintjének ilyen mérvű viszonylagossága mellett van-e egyáltalában értelme annak, hogy ezeket az adatokat szintjük alapján osztályozzuk, az említett 3 főcsoportba soroljuk. Nézetünk szerint ez az osztályozás nem csupán elméleti, hanem gyakorlati szempontból is hasznos és szükséges, mert — miként a továbbiakból majd kiderül — a levéltárak segédletkészítő munkáját alaposabbá, rendszeresebbé teszi. Ugyanez vonatkozik a levéltári segédletek adatainak harmadik szempontú, a szélesség alapján történő osztályozására. "
