Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
V. A bányászat és a pénzellenőrzés, a bányászati hatáskör csökkenése
kötelező kincstári beváltásának. Meg kellett gátolni az ilyen érc és nemesfém kicsempészését és kiszállítását az országból.379 A mindezzel kapcsolatos peres eljárásokat is a Kamarának kellett megindítania. 2. A pénzellenőrzés ügyei A nemesfém bányászatával, a nemesfémek feldolgozásával együtt általában a pénzverés sem került az 1528 után felállított Magyar Kamara hatáskörébe, bár a Kamarának adott általános utasítások a pénzverés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaznak. A kisebb pénzverdék ügyeinek intézéséből nem zárták ki a Magyar illetve a Szepesi Kamarát.380 Magyarország legfontosabb pénzverdéjét Körmöcbányán az Alsó-ausztriai Kamara, illetve az alája tartozó alsó-magyarországi bányakerület igazgatta. A Magyar Kamarára legfeljebb az a feladat hárult, hogy támogatnia kellett a pénzverde munkáját. A Kassán működő kisebb pénzverde a 16. század második felétől kezdve a Szepesi Kamara alá tartozott. A 17. században azután a szükséges aprópénz előteremtése végett a körmöci és kassai mellett más pénzverőt is felállítottak Magyarországon. A Magyar Kamara 1623-ban kapott parancsot arra, hogy nyújtson segítséget Pozsonyban egy új pénzverőműhely felállítására, a szükséges épület berendezésére. A pénzverőműhely már dolgozott 1623-ban, az volt a feladata, hogy az aprópénz hiányán segítsen, és új, jó minőségű garasokat verjen, amelyek váltópénz gyanánt kerültek forgalomba.381 A pozsonyi pénzverőház működése 1633-ban már szünetelt a Kassán felállított pénzverdéjével együtt. A munka beszüntetésének oka ezüsthiány volt.382 A pozsonyi pénzverdét a 17. század második felében újból üzembe helyezték, munkáját 1660-ban és 1674-ben utasításokkal szabályozták. Feladata továbbra is főleg az öt garasos ezüst pénzérmék verése volt a rossz lengyel pénz kiszorítása céljából. A pozsonyi pénzverde ügyeivel ismét a Magyar Kamara, a szintén csak időközönként működő kassai és nagybányai pénzverőmühelyek ügyeivel (utóbbival csak akkor, amikor nem az erdélyi fejedelemség birtokában volt) a Szepesi Kamara foglalkozott.383 A körmöci működését továbbra sem a Magyar Kamara irányította. 379 Az 1548., 1561., 1569. évi utasítás 17. pontja szól a kötelező beváltásról és a nemesfémek kivitelének meggátolásáról. A tiltott ezüstkivitelre 1. az MNL OL E 21 - a - 1549. április 6., 1559. december 15. jelzetű királyi rendeleteket. 380 Mayer, Th.: Hofkammer i. m. 63. Az 1569. évi kamarai utasítás 18. pontja szól a pénzverésről. 381 A pozsonyi pénzverővel kapcsolatos rendeletek: MNL OL E 21 - b - 1623. március 9. - 592 - 23., 1623. május 9. - 592 - 39., 1623. június 21. - 592 - 46., 1623. szeptember 15. - 592 - 89. 382 Új pénzverő felállításának terve 1633-ban. Közli: Takáts Sándor. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 6. (1899) 240-241. A megszűnt pozsonyi és kassai pénzverő helyett Bártfán javasolta Rund Tódor nevezetű egyén egy új pénzverőt felállítani a lengyel pénz beáramlása ellen. 383 Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei. 1. rész 1526-1657. Bp. 1975. In: Corpus nummorum Hungáriáé. 19., 58. Nagy /.: A Magyar Kamara i. m. 59-60. Takáts Sándor: A pozsonyi pénzverőház tiszteinek utasítása 1674-ből. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 7. (1900) 81-87. A pénzverőház számadásait a Magyar Kamara német számvevője ellenőrizte. 97
