Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
V. A bányászat és a pénzellenőrzés, a bányászati hatáskör csökkenése
Dykh Bernátot a szepesi urbura-k behajtására.356 A Magyar Kamara az urbura-k behajtásának, továbbá a pénzverésnek az ügyeire, a lengyel pénznek az országból való kiszorítása céljából 1552-ben egy újabb bányakamara felállítását javasolta, amely Kassán működött volna. A Felvidéken ugyanis sok panasz hangzott el a rossz minőségű lengyel pénz beáramlása miatt. Az új kamara látta volna el jó pénzzel az országnak ezt a részét.357 A bányászat rossz állapotáról tett jelentést a Magyar Kamara 1553-ban is, amikor arról számolt be, hogy urbura-1 csak a Szepesség területéről, Thurzó János birtokairól sikerült behajtani.358 A Kassai Bányakamara megszervezésére, amint tudjuk, nem került sor, de a kamarai ügyek intézésére felállították a Szepesi Kamarát. A Magyar Kamara hatáskörébe tartozott 1561-ig a nagybányai kincstári bányászat is, 1553-ban az itteni arany- és ezüstbányák vizsgálatára biztosokat kellett kiküldeni.359 Nagybányán külön bányakamarát tartottak fenn, ennek prefektusa volt egyben a nagybányai vár parancsnoka is. A bányakamara prefektusa, Zeuch (Szűcs) Vince 1554-ben meghalt, helyette megbízásból Francisci Tamás, a Magyar Kamara tanácsosa látta el a teendőket. Őt bízták meg a bányakamara igazgatásával 1555-ben is „praefectus camerae et castelli rivuli dominarum” címmel. Francisci egyébként Werner Györggyel együtt ebben az időszakban a felső-magyarországi kamarai ügyeket látta el.360 A Magyar Kamarának adott 1561. évi utasítás ugyan még úgy szabályozta a bányászati hatáskört, mintha az a Magyar Kamaráé lett volna, az utasítás egyes pontjaira vonatkozó kiegészítésből azonban kiderül, hogy a bányaügy (rés montana) már több év óta nem tartozott a Magyar Kamara alá, és hogy a szabad királyi bányavárosok bányáinak ügyeiben az Alsó-ausztriai Kamara volt illetékes. A Magyar Kamarához tartoztak még ekkor a máramarosi sóbányák ügyei.361 A felső-magyarországi bányaügyeket 1560 után a Szepesi Kamara vette át. A Szepesi Kamarát szervezetileg a Magyar (Pozsonyi) Kamara alá helyezték. Az itt található kincstári bányászat tekintetében azonban a Magyar Kamara helyett szintén az Alsó-ausztriai Kamara töltötte be az ellenőrző szerepet. így a Magyar Kamara hatásköréből a felső-magyarországi bányászat is kicsúszott. A sóbányászat ügyéről még külön fejezetben szólunk.362 363 A kincstári bányászat és a pénzverés hatáskörét, vagy legalábbis e hatáskör túlnyomó részét a Magyar Kamara az elég jelentős bányajövedelmekkel együtt 1560 után véglegesen elvesztette. A bányászat és a pénzverés jövedelmeivel 1848-ig a bécsi kamarai igazgatás rendelkezett. A bányaigazgatás és a pénzverés ügyei 1635-ig az Alsóausztriai Kamara, utána ezt a Kamarát befogadó Bécsi Udvari Kamara alá kerültek. 363 Ezen a helyzeten a magyar országgyűlések sérelmi politikája sem tudott változ356 MNL OL E 21 - b - 1551. február 21. - 537 - 12-15. 357 MNL OL E 15 - 1552. március 1. A Magyar Kamara emlékiratának a fogalmazványa. 358 MNL OL E 15 - 1553. március 5. 359 MNL OL E 21 - b - 1553. június 25. - 538 - 142. 360 MNL OL E 21 - b - 1554. február 7. - 540 - 12. ,1555. március 22. - 540 - 18. Nagybánya akkor a „Rivulus dominarum (Asszonypataka)” nevet viselte. 361 MNL OL E 15 - 1561. sine mense et die - No. 3. MNL OL E 21 - b - 1561. szeptember 3. - 542 - 113. 362 MNL OL E 21 - a - 1561. szeptember 3-i királyi rendelet ama döntése, hogy a szabad királyi városok bányaügyei az uralkodó „Ausztriai” Kamarája alá tartoznak, Felső-Magyarországra is vonatkozott. 363 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 301. 93
