Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
3 forintra csökkentette.302 Az 1656. évi vámszabályzat kiadása kapcsán is foglalkoztak a bor kiviteli vámjával. A vám megállapításánál az okozott nehézséget, hogy a vámolás alapjául szolgáló hordó nagyobb volt a Szepesi Kamara alá rendelt területeken, mint a Magyar Kamara alá tartozó országrészekben. Az új vámszedési gyakorlatban meg kellett szüntetni ezt a rendellenességet.303 A Magyar és a Szepesi Kamarának, illetve az alájuk tartozó harmincadhivatalok- nak arra is ügyelniük kellett, hogy a török hódoltság területére a kereskedők és a határ mentén élő parasztok fegyvert, vagy fegyverként használható kaszát ne szállítsanak. Ez a tilalom elsősorban a háborús időkben volt érvényes.304 7. A nemesi és polgári harmincadmentesség A harmincadjövedelmeket csökkentették azok a kiváltságok és mentességek, amelyeket a feudális jogviszonyok szerint a nemesség, papság, városi polgárság élvezett a harmincad és vámfizetés terén. A központi hatalom a kincstári jövedelmek növelése, a pénzügyek központosítása érdekében harcot indított a kiváltságok ellen. A bécsi udvar utasításai szerint a pénzügyi Kamarák gyakran keresték a kiváltságok mérséklésének lehetőségeit. A Kamarák alá tartozó harmincadhivataloknak elsősorban arra kellett ügyelniük, hogy a mentességeket élvezők ne lépjék túl mentességük mértékét. Meg kellett akadályozniuk ilyen vonatkozásban a visszaéléseket, a kincstár megkárosítását. Először a nemesek (fő- és köznemesek) harmincadmentességének kérdését vizsgáljuk meg. Külön térünk ki a polgári harmincadmentességre. A bécsi udvar és a magyar rendek között a 16. és 17. században nagy ellentétek alakultak ki a nemesi harmincadmentesség értelmezése körül. Az országgyűléseken állandó a rendi panasz a nemesség vámmentességi kiváltságainak megsértése miatt. Ezzel szemben a Kamarák (köztük a Magyar Kamara) jelentései alapján az udvar súlyos vámvisszaélésekkel vádolta a nemességet s részben a szabad királyi városok polgárságát is. A harmincadmentesség körüli viták olykor igen élesek voltak, úgyhogy ezeknek jelentős szerepük volt a központi hatalom és a rendek közötti politikai küzdelemben. A kamarai pénzügyigazgatás helyzete nem világítható meg kielégítő mértékben e mentességek értelmezése nélkül. A régi országgyűlések többször szabályozták a nemesi harmincad- és vámmentességet. Miben is álltak ezek a kiváltságok a magyar törvények szerint? A magyar nemes általában csak olyan áruk után élvezett harmincadmentességet, amelyeket saját házi szükségletére hozott be külföldről, vagy vitt ki az országból külföldre. (A belföldi vámok alóli mentesség is csak a saját szükségletre vásárolt árucikkekre volt érvényes.) 302 MNL OL E 21 - b - 1647. január 18. - 602 - 48. 303 MNL OL E 15 - 1656. május 18. - No. 10. 304 MNL OL E 21 - b - 1592. április 8. - 573 - 96. A rendelet a török területekre irányuló fegyver- és pénzkivitelt tiltotta meg. MNLOLE21 -b- 1615. április 13. - 588 - 25. A bécsi kasza kivitelének megtiltása. 79
