Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
Bevezetés
BEVEZETÉS A modern állami pénzügyigazgatás hosszú, küzdelmes, ellentmondásokkal tűzdelt történeti fejlődés eredménye. A szervezettebb államapparátus kiépítésének igénye akkor jelentkezett Európában, mikor a 13. és 14. század folyamán a korai kapitalizmus megbontotta a hűbéri társadalmi és gazdasági rendszer építményét, előkészítette a nemzeti államok kialakulását. Az új állami apparátus a fejedelmi hatalom körül alakult ki. Először az igazságügy szervezete indult fejlődésnek. Ez részben azért történt így, mert a jogszolgáltatás a fejedelmi hatalom sok hagyományos elemét őrizte, részben pedig azért is, mert a jogszolgáltatásból, birtokperekből, különféle privilégiumok kiadásából az uralkodói hatalom már a hűbéri korszakban jelentős bevételeket húzott. A központi pénzügyi szervezet kiépítése csak az igazságügyi szervezet fejlődését követte. Fontosságában azonban csakhamar felülmúlta azt, hiszen mind az igazságszolgáltatási, mind a politikai, mind pedig a hadügyi szervezet fejlődését elsősorban az állam pénzügyei befolyásolták. A megváltozott pénzügyigazgatás talán legfontosabb célja kezdetben a fejedelem belső és külső hatalmát biztosító hadsereg fenntartása volt. A hadsereg fenntartására, háborúra az állami jövedelmek sohasem voltak elegendőek. Ennek következtében jobban ki kellett aknázni a fejedelmi hatalom meglévő, hagyományos erőforrásait, s újakat kellett megteremteni. Az új jövedelmi források minden európai államban az adózás bevezetésével nyíltak meg. Az újkori állam élete a rendszeres adóztatással indult el, és az adóztatás kiszélesítésével folytatódott.1 Ez tette lehetővé azt is, hogy az állam pénzügyi szükségleteinek fedezésére kölcsönöket vegyen fel. A magyar kamarai pénzügyigazgatás kialakulásának megvilágítása, az európai fejlődéshez fűződő kapcsolatainak megértése céljából szükséges, hogy az előbb vázolt történeti folyamatot közelebbről is megtekintsük. Főleg a francia viszonyokat érdemes ilyen célból szemügyre venni. Ezek hatottak ugyanis leginkább a szomszédos osztrák tartományok pénzügyigazgatásának fejlődésére a 15. század második felében. Ez a hatás átterjedt Mohács után a Flabsburgok trónra lépésével a magyar pénzügyigazgatásra is. Megjegyezhetjük azonban azt, hogy a Mohács előtti magyar pénzügyigazgatásban már az osztrák hatást megelőzően is észrevehetők az európai fejlődés általános jellegzetességei. Ezek nem egy esetben az olasz fejlődés hatásáról tanúskodnak. Néhány olasz államban és a pápai államban alakultak ki ugyanis az újkori pénzügyigazgatási szervezetek első formái, amelyeket azután Európa más részén, így Franciaországban is átvettek, illetve továbbfejlesztettek. Az újkori állami pénzügyigazgatás kialakulása Európában A hűbéri államban a királyi, fejedelmi hatalom gazdasági ereje elsősorban az uralkodó saját birtokainak, vagyonának jövedelmeitől függött. Ezek fedezték az udvartartás és 1 Pierre Chaunu, Richard Gascon: De 1450 á 1660. 1. L’Etat et la Ville. In: Histoire économique et sociale de la France. Szerk. Fernande Braudel, Ernest Labrousse. Paris, 1977. 48., 129. 7
