Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
tőzséreket.295 Csökkentek ennek következtében a Pozsonyi Kamara harmincadjainak jövedelmei is.296 A bécsi udvarnak a magyar marhakereskedelemmel kapcsolatos intézkedéseiben valóban ellentmondások találhatók. Az udvar az osztrák tartományok húsellátása miatt erélyesen fellépett a magyar nemesség visszaélései, a magyarországi marhakereskedők spekulatív és monopolista törekvései ellen. Ugyanakkor kölcsönök ellenében maga adta át a magyar marhakereskedelem hasznát a külföldi társaságoknak, monopolistáknak. A szabad kiviteli engedélyek pedig ugyanúgy emelték a bécsi húsárakat, mint a magyarországi marhakereskedők spekulációi. A Magyar Kamara, amint néhány javaslatából láttuk, igyekezett megvédeni a marhakereskedéssel kapcsolatban a magyar érdekeket. A külkereskedelmet befolyásoló, szabályozó szerepet töltött be több alkalommal a harmincadszervezet a gabona és a bor esetében is. Az ország lakosságának, a katonaságnak ellátása céljából fontos gabona kivitelét többször megtiltották. Különösen szigorú volt a tilalom akkor, ha a parasztok a török hódoltság területére adtak el gabonát. A megyék például 1587-ben jelentették, hogy jobbágyok nagy mennyiségű gabonát szállítanak török területre, ami drágaságot és ínséget idéz elő egyes vidékeken. A Kamarához intézett királyi rendeletek szerint a harmincadosoknak kellett meggátolni az átszállítást, de felhatalmazták a megyéket is a szállítások meggátlására és a gabona elkobzására.297 Gabona kiviteli tilalmat rendeltek el 1592-ben s a tizenöt éves háború idején máskor is. A háború alatt nagyon emelkedett a gabona ára, s ez megnehezítette a katonaság ellátását.298 Nagy szükség idején a szomszédos osztrák tartományokba sem volt szabad szállítani. Stájerország és Karintia felé Vas és Zala megyéből 1588-ban ezért megtiltották a szállítást.299 Ezen az úton került a magyar gabona Velencébe is. Gabonaínség idején Velence szintén csak kisebb mennyiség vételére kapott engedélyt.300 A borkivitel kérdése inkább a Szepesi Kamara ellenőrzésével kapcsolatosan foglalkoztatta a Magyar Kamarát. Többször olyan javaslatot adott a bécsi udvarnak, hogy a vámbevételt a Lengyelország felé irányuló borkivitel erősebb megvámolásával kellene növelni. Sőt 1630-ban azt is felvetette, hogy a belföldieknek ne engedjék meg a kivitelt, hanem csak a lengyeleknek, akik így a borért jó aranyat hoznának az országba.301 A 17. század közepén 1647-ben az igen élénk borkereskedelem esetében már az volt a baj, hogy az észak felé irányuló borkivitelre túlságosan nagy vámot vetettek ki. A borharmincad fele akkor ugyanis I. Rákóczi György erdélyi fejedelemé, fele pedig a királyé volt. A kettős kiviteli vám a félharmincaddal együtt hordónként 6 forintra is felemelkedett. Ennek az lett a következménye, hogy a kereskedők megkárosították a kincstárat, elkerülték a királyi harmincadhelyeket. Királyi rendelet ezért a vámvizsgálat megszigorítására hívta fel a Magyar és a Szepesi Kamarát, egyben a hordónkénti harmincadot 295 Zimányi V: Magyarország az európai gazdaságban i. m. 136. 296 Takáts S.\ A Magyar Kamara állapota i. m. 7. 297 MNL OL E 21 - a - 1587. január 30., március 12. A Magyar Kamara feladatává tették, hogy a Magyar Kancellária által kiadott tiltó rendeleteket a megyékhez továbbítsa. 298 Gabonakiviteli tilalmak. Közli: ismeretlen. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 2. (1895) 134-135. 299 MNL OL E 21 - a - 1588. november 12., november 28. 300 Takáts Sándor: Gabonakivitelünk Velencébe 1590-ben. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 6. (1899) 241. 301 MNL OL E 15 - 1630. január 17. - No. 54. Javaslat a vámok emelésére. 78
