Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
dók visszacsatolását, s a sürgetések ekkor már eredményt hoztak. A Magyar Kamara 1630-tól kezdve fokozatosan átvette a kérdéses harmincadok igazgatását. A magyaróvári harmincadhivatal ellenőri tisztségének betöltésére 1630 januárjában már a Magyar Kamarának kellett javaslatot tennie Hirsch Pál magyaróvári fő- harmincadossal történt tanácskozás után. Az állást a volt ellenőr, Spatt Achát fia, Spatt Mátyás nyerte el. A Magyar Kamarának kellett őt állásába bevezetnie. 251 A kamara intézkedett a régi ellenőr özvegyének kiutalt kegydíj tárgyában is. Az özvegy kegydíját a magyaróvári főharmincad jövedelméből kapta meg. A Kamarának vigyáznia kellett arra, hogy a kiutalás az ottani jövedelmekből biztosított „udvari kvóta” sérelme nélkül történjék.252 Ismeretes, hogy a magyaróvári főharmincad jövedelmeit nagyrészt a bécsi udvartartás költségeire fordították.253 Az udvar ezt a hozzájárulást — az iratok tanúsága szerint - 1630 után „kvóta” címén kapta meg. A Magyar Kamara felügyelete a dunántúli harmincadok felett 1633-tól vált rendszeresebbé. A visszacsatolt harmincadhivatalok jövedelmei is ettől kezdve szerepelnek a Magyar Kamara pénztári számadásaiban, a harmincadjövedelmek kimutatásaiban.254 Ezt a dátumot királyi rendelet is rögzíti. A Bécsi Udvari Kamara 1633. február 24-én kimutatást kért a Magyar Kamarától a pozsonyi, óvári és szlavóniai harmincadcso- portok jövedelmeiről attól az időtől kezdve, amióta e harmincadcsoportok a Magyar Kamara alá tartoztak.255 A Magyar Kamara a rendeletre felküldte a három harmincad- csoport 1629-1631. évi számadásait, s ígéretet tett az 1632. évi felküldésre is.256 (Tehát e rendeletek szerint a Magyar Kamara felügyelete 1633-ban vált ugyan rendszeresebbé, de visszamenőleg az 1629. esztendő ügyeire is.) A magyar rendeknek - úgy látszik - nem volt megfelelő tudomásuk a szóban forgó harmincadok átvételéről, mert az 1647. évi országgyűlés 88. törvénycikke újból megsürgette a Magyar Kamara részére való átadásukat. A magyaróvári főharmincad jövedelmeinek egy részét egyébként továbbra is a bécsi udvar számára tartalékolták. A jövedelmekből - 1637. évi rendelkezés szerint - a király parancsa nélkül semmit sem lehetett kifizetni.257 A 17. század második felében a királyi Magyarország összes harmincadjai — a Szepesi Kamara alá helyezett harmincadok kivételével - a Magyar Kamara alá tartoztak.258 A harmincadok nem magyar igazgatásával kapcsolatos sérelmet tehát a ma251 MNL OL E 21 - b - 1630. január 26. - 594 - 3. 252 MNL OL E 21 - b - 1630. április 3. - 594 - 15. 253 Takáts Sándor: A Magyar Kamara állapota 1627-1628-ban. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 10. (1903) 3. A 16. század második felében az óvári volt a legnagyobb jövedelmű harmincad, a marhahajtás vámjának jövedelme nagyrészt itt folyt be. Rudolf uralkodása idején ez a jövedelem többször 100.000 forint fölé emelkedett. Ezt a bevételt azonban az Alsó-ausztriai Kamara vette át, s udvari kiadásokra, főhercegek ajándékaira, fizetésekre költötte el. 254 Zimányi V.-Prickler, H.: Konjunktúra i. m. 112-115. 255 MNL OL E 21 - b - 1633. február 24. - 596 - 10. 256 MNL OL E 15 - 1633. március 11. - No. 3. 257 MNL OL E 21 - a - 1637. július 15. 258 A kamarai pénzári számadáskönyv 1666-ban és 1669-ben a következő harmincadokat sorolja fel: Pozsony, Szempc, Bazin, Nagyszombat, Galgóc és fiókjai, Vágújhely, Verbó fiókokkal, Trencsén, Pucho, Illává fiókokkal, Zsolna, Turdossin, Besztercebánya, Léva, Stomfa, Gajár, Szentjános, Sasvár, Szakol- ca, Szenice, Hof ad Morvám, Komárom, Győr, Pápa, Rajka, Ovár, Köpcsény, Nezsidér, Bruck, Hof ad Lajtam, Ebenfurt, Wimpassing, Bécsújhely, Sopron, Szentmárton, Hohenwolkersdorf, Ikervár, Veszp69
