Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IX. A magyar kamara bevételei és kiadásai
lényegesen. Az 1592. év 107.955 forintot kitevő kiadásaiból 31.238 forint volt katonai jellegű.690A Kamara általában csak a hadiadót, esetleg a városi taxa-1 fordította katonai kiadásokra, a kamarai gazdálkodás pénzjövedelméből csak keveset szánt ilyen célra. Az olyan esztendőkben, mint például az 1660-as években, amikor a Kamarának, nem volt bevétele a hadiadóból, katonai célokra csak jelentéktelen összegeket fordított, s azt is az egyéb kiadások között számolta el.691 A Kamara a terményekből származó jövedelmek felhasználásánál részben kiküszöbölte azt a hiányosságot, amelyet a pénzbeli jövedelmek kismértékű katonai felhasználásából keletkezett. A kincstári birtokokból, váruradalmakból, egyházi birtokokból, az egyházi tized használatából származó terményeket ugyanis túlnyomórészt a katonaság, a végvárak élelmezésére fordították. Ez erősen megnövelte a Kamarák jelentőségét a hadellátás vonatkozásában, hiszen így a kincstári bevételeknek legalább fele, esetleg több is, a török elleni küzdelem céljára volt felhasználható. A hadellátást könnyítette meg 1631-től a félharmincad jövedelme is, amely, amint ez a nevéből is következtethető, a rendes harmincadbevételeknek a felét tette ki, esetleg ennél valamivel többet is. A csak katonai célra felhasználható harmincadot a Kamara nem a rendes pénztári számadásokban, hanem külön számolta el. A számadások ellenőrzésében pedig, amint említettük, a Kamara mellett a rendek képviselői is részt vettek. Az Ampringen-féle Guberinum idején a császári katonaság eltartására kivetett adókat (repartitio, accisa) külön hadipénztárba kellett befizetni, amely, bár a Kamara fennhatósága alatt állt, mégis határozottan elkülönült a rendes kamarai pénztártól. E pénztár számadásai nem kerültek elő. Annyi bizonyos, hogy a Gubernium idején hatalmas mértékben felemelt adó jelentős részben behajthatatlan maradt, és a hátralékokat 1680 után eltörölték. A katonaság eltartására fordították ebben az időben az említett adókon és félharmincadon kívül a Wesselényi-összeesküvés után elkobzott birtokok (fiskális javak) jövedelmeinek jelentős részét. Természetesen, mint 1670 előtt, a hadsereg használta fel a várbirtokok, üresedésben lévő egyházi javak, a tizedbérlet terményeinek javarészét is. A végvári rendszer erősítésére szolgált, mint említettük, az ingyenmunka, a gratuitus labor. Ennek a bevételei sem kerültek a Kamarához, sőt a Kamara a megyei számadások ellenőrzésébe se folyt bele. Az ingyenmunka nagyságáról így legfeljebb a portánkénti kivetések alapján lehet valamelyest tájékozódni. A kamarai birtokok, várbirtokok, üresedésben lévő egyházi birtokok gazdálkodásából, az egyházi tized bérletéből, használatából származott az az el nem hanyagolhaJános és Bocskai György) fizetése is. Az előbb felsoroltak a magyar királyi tanács, illetve a Magyar Királyi Kancellária tagjai voltak. Részletesen felsorolja a költségvetés a Magyar Kamara tisztviselőinek a fizetését is. A Kamara elnöke, Újlaki János váci püspök évi 800, a négy kamarai tanácsos egyenként évi 400-600 forintig is terjedhető fizetés élvezett. A főpénztáros évi 480, a pénztári ellenőr 250, a számadásmester 200, a kamarai titkár 160, a regestrator 150 forintot kapott. Ennél kevesebbet a kamarai írnokok, lovas küldöncök, futárok. Itt található a morvái Haud gróf (harmincados), a bécsi harmincad perceptor illetménye is. A katonai kiadások közül megemlíthető a komáromi és sellyei naszádos vajdák illetménye és a különféle végvárak részére kiutalt illetmények. Verancsics Antal egri püspök Eger váráért és a püspökség jövedelmeinek átengedése fejében évi 4.600 forintot húzott. Ezt a zempléni harmincadvámokból fedezték. MNL OL E 21 - b - 1566. árpilis 24. - 547 - 45-52. 690 MNL OL E 105 - 3 - 206. 691 MNL OL E 106 - 1660., 1662., 1666., 1669., 1675. évi kötetek. 161
