Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IX. A magyar kamara bevételei és kiadásai
Említettük, hogy a szabad királyi városok és néhány kiváltságos királyi (kincstári) mezőváros hadiadó helyett taxa-1 fizetett. Azt a hadiadóval együtt az országgyűlések alkalmával vetették ki a városokra. A városi taxa-ról a kamarai számadáskönyvek csak igen hézagos áttekintést nyújtanak. A befolyt adóösszegek ugyanis sokkal kisebbek, mint a kivetett összegek. A kivetésekről egyéb kimutatások és kamarai iratok (a taxa-1 megszabó királyi rendeletek) elég részletes tájékoztatót adnak. Az 1549. évi számadáskönyv még elég szép summát (7.800 forint) tüntet fel taxa-bevétel címen. Az 1555—1562-ig terjedő időszak számadásaiban ezzel szemben a városi íaxa-ból származó bevétel sokkal kisebb, mint a hadiadó bevétel. Míg a hadiadóból ezekben az években 195.344 forint, a toxa-ból összesen csak 19.905 forint folyt be.669 A kivetés ennél jóval nagyobb lehetett, hiszen például csak 1563-1564-ben 38.000 forint taxa-t róttak ki a királyi Magyarország összes szabad királyi városaira.670 A városi taxa-1 ismertető fejezetben említettük, hogy ennél az adónemnél gyakori volt az is, hogy a taxa-ba beleszámították a városok által tartott katonaság, a várfalak építésének, javításának a költségét. A városok által nyújtott kölcsönök is csökkentették a taxa összegét. A taxa-t nem egy esetben nem pénzben, hanem természetben (például borszállítással) fizették. Részben ezzel magyarázható az, hogy a befolyt pénzbeli összegek sokkal kisebbek a kivetett összegeknél. A hátralékok nagyságáról több kimutatás nyújt tájékoztatót. A Magyar Kamara alá tartozó városokra 1593-ban 17.400 forint taxa-t vetettek ki, ebből 1595-ig csak 7.275 forintot fizettek be.671 Az 1601-ben kirótt 11.200 forintból elég szerencsésen körülbelül 10.000 forint folyt be a kamarai pénztárba (a bányavárosok taxa helyett 200 gyalogost tartottak).672 Az adóhátralék 1613-ban (1590-ig visszamenőleg) már 24.977 forintra rúgott.673 Az emlitett városokat 1622-1623-ban 73.200 forint taxa-val, tehát nagy összeggel terhelték meg. Nem kell csodálkozni azon, hogy 1625-ben még 35.783 forinttal hátralékban maradtak.674 A beszedett taxa 1630-ban 24.922, a hátralék 14.177 forint volt.675 Nagy összegeket, 1655-ben 139.300, 1663-ban 182.000 forintot vetettek ki taxa címén a királyi Magyarország összes szabad királyi városára.676 A kamarai pénztári számadáskönyvek ezzel szemben taxa-bevételként (az egyéb jövedelmeknél) ennek csak töredékét tüntetik fel. A városi taxa, mint már említettük, a 17. században jelentősen megnövekedett. A 17. század első harmadában elérte a hadiadó felét, kétharmadát. A következő évtizedekben már körülbelül a hadiadóval hasonló összegben vetették ki, sőt az 1650— 1660-as években a városi taxa címén igényelt összeg nagyobb volt, mint a megyékre kirótt hadiadó.677 E túlzott kivetéseknek természetesen szintén szerepük volt abban, hogy folyamatosan nagy taxa-hátralékok keletkeztek. 669 Ember Gy.\ A magyar királyi kamara i. m. 514., 521. 670 Acsády Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt 1526-1564. Bp. 1888. 120-121. 671 MNL OL E 105 - 3 - 326. 672 Acsády /.: A magyar adózás i. m. 79-80. 673 MNL OLE 105-4- 1-2. 674 MNL OL E 105 - 5 - 10. 675 MNL OL E 105 - 6 - 297-304. 676 MNL OL E 21 - a - 1655. augusztus. 28. MNL OL E 21 - b - 1655. szeptember 12. - 604 - 4L, 1663. február 4. - 605 - 20. 677 ua. levéltári források és Baráth T.\ A magyar állam adóügye i.m. 88. 158
