Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IX. A magyar kamara bevételei és kiadásai
Év Kamrai forint 1555 34 755 1556 37 954 1557 35 647 1558 40 663 1559 15 837 1560 28 445 1561 1 834 1562 256 Az adóbevétel tehát azokban az években, amikor az országgyűlések adót szavaztak meg, 30- 40 ezer forint között mozgott. (A kisebb tételek a hátralékokat tüntetik fel. Egy kivetés adóját rendszerint két részletben, két évben hajtották be, így két esztendő adója adja meg egy adókivetés eredményét.) Az 1555—1562-ig terjedő időszakban a kamarai bevételek 25,64%-a, tehát körülbelül egy negyede származott az adóból.662 A 16. század második felére vonatkozó egyéb adatok is az előbbihez hasonló eredményt mutatnak. Az adó összegére az adóporták számából is következtetni lehet. A Magyar Kamarához például 1588-ban 12.729 egész porta és 7.596 hódoltsági félporta után 33.044 forint adó folyt be.663 Más adatok szerint ugyanennek a területnek az adója a városi taxa-val együtt 1588-ban körülbelül 50.000 forintot tett ki.664 Az adó összege az 1590-es években átmenetileg nőtt, 1598-ban például a hátralékokkal együtt 68.713 forintra.665 A Bocskai-szabadságharc utáni évtizedekben az adóporták számának állandó csökkenése miatt az adózási viszonyok igen kedvezőtlenné váltak. így 1610-1612-ben 6435, 1613-ban 14.855 forint adó gyűlt össze.666 A kivetett adó összege a Magyar Kamara alá tartozó területen 1623-1624-ben (tehát két évre) csak 24.263 forintra rúgott, ebből 10.548 forinttal hátralékban maradtak.667 A 17. században a hadiadóval együtt szedték be a koronaőrzési pénzt, bizonyos években a koronázási tiszteletdíjakat is. E pótadók a megyékre kivetett adót portánként egyharmadával, később egyötödével növelte meg. A koronaőrzési pénzt és a koronázási ajándékot egyébként a megyék nem a kamarának adták át. A 17. század első felében a királyi Magyarország megyéire a pótadókkal együtt kivetett adó összege is csak bizonyos években (1610., 1613., 1628., 1629., 1635., 1636., 1647., 1648.) érte el az 50-60 ezer forintot. A porták számát tekintve ennek körülbelül kétharmada a Magyar Kamara, egyharmada a Szepesi Kamara alá tartozó országrészre esett. így az adózás szempontjából legkedvezőbbnek ítélhető években is legfeljebb 35—40 ezerre becsülhető a Magyar Kamara alá eső területrész hadiadója a pótadókkal együtt.668 662 Ember GyA magyar királyi kamara i. m. 514-520. 663 MNL OL E 105 - 3 - 7-9. 664 ÖStA KA HKR Akten Exp. 1588. Dezember No. 108. 665 Acsády Ignác'. A magyar adózás története 1598-1604-ben. Bp. 1906. 41-42. In: Értekezések a történelmi tudományok köréből 20. 666 MNL OL E 105 - 4 - 285-288., 426-429. 667 MNL OL E 105 - 5 - 320. 668 vö. Baráth Tibor. A magyar állam adóügye 1605-1648. Bp. 1929. 82., 88. Táblázatok a kivetett adóösz- szegről és az adóporták számáról. 157
