Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VIII. A kamara és az adóigazgatás
Az 1550-es években, I. Ferdinánd uralkodásának végéig, 1564-ig, a rendinél erősebb a Kamara részvétele az adóbehajtásban. A megyei adószedők működését is inkább a Kamara irányította és ellenőrizte. A Kamara készítette el azoknak a királyi rendeleteknek a fogalmazványát is, amelyeket a király adóügyekben intézett a megyékhez, s amelyeket, mivel a megyék nem tartoztak a Magyar Kamara fennhatósága alá, a Magyar Kancellárián adtak ki.573 Ez a gyakorlat - mármint, hogy a Kamara fogalmazta meg a királyi rendeletek egy részét, s azokat azután a Magyar Kancellária adta ki - I. Miksa és Rudolf uralkodása idején vált egyre rendszeresebbé. Ebben az időszakban az országgyűlések az adót, amennyiben azt a nemesek megszavazták, általában a Kamarának adták át. Az tizenöt éves háború alatt néhány országgyűlésen megint erősebbé vált a rendi befolyás az adókezelés terén. Az országgyűlés például 1593-ban rendi főadószedőkre bízta az adó felhasználását, 1595-ben a rendek maguk fogadtak fel az adón katonaságot,574 1600-ban az adóperceptorok a pénzt kizárólag mezei hadak tartására fordították, 1599-ben és 1602-ben pedig az adót szintén rendi adószedők hajtották be.575 A bécsi udvar 1603-ban kifogásolta az országgyűlés által kiküldött főadószedők és megyei perceptor-ok hátralékait, a számadási kötelezettség hanyag teljesítését. A legtöbb adó szerinte akkor folyt be, amikor az adót a Kamara kezelte. Az udvar úgy vélte, hogy az országgyűlésen felhatalmazást kellene kérni a főkapitányok részére, hogy azok eljárhassanak a hanyag adószedők ellen és javaikat is elkobozhassák. Acsá- dy Ignác kutatásai nyomán viszont úgy vélte, hogy a rendi adószedők elég jól végezték dolgukat.576 A 17. században továbbra is vegyes, királyi-rendi (kamarai-rendi) adóigazgatás volt szokásban. A Kamarát az országgyűlés gyakrabban bízta meg az adó átvételével, mint a rendi, országos adószedőket. Az országgyűlések többnyire csak ahhoz ragaszkodtak, hogy a befolyt adót kizárólag katonai célokra fordítsák. Mindig vegyes jellegű volt az adószámadások ellenőrzése. A Kamara adószámadásait a rendi megbízottak - köztük a nádor is - ellenőrizték, a rendi adószedők számadásainak felülvizsgálatában pedig a kiküldött rendi bizottság mellet kamarai személy is részt vett.577 3. A Kamara és a rovok Az országgyűléseken megszavazott adót, akár a Kamara pénztára kapta meg azt, akár a rendi kincstárnokok, főadószedők kezéhez juttatták a pénzösszeget, a megyékben 573 MNL OL E 21 - b - 1551. július 25. - 537 - 105. A királyi rendelettel visszaküldték Becsből a Kamara által fogalmazott és az alispánoknak szánt adóügyi rendeleteknek a Kancellárián kiadott példányait. Ezeket a Kamarának kellett aztán eljuttatni a megyékhez.. 574 MOE VIII. 131-132. 1593. február-márciusi országgyűlés. MOE VIII. 240. 1596. évi országgyűlés. 575 Acsády A magyar adózás története i. m. 56., 68-70., 86. 576 A Bécsi Udvari Kamara véleményére 1. MOE X. 121-122. 1603. évi országgyűlés. A rendi adószedőkre Acsády I.: A magyar adózás története i. m. 64-65. 577 MOE megfelelő kötetei. Az itt található adatok szerint az országgyűlések jelölték ki az adószámadásokat ellenőrző bizottságokat. A bizottságokban mindig jelen volt a Kamara képviselője is, akit a király küldött ki. Az „országos” bevételek számadásait (például a félharmincadét is) ilyen vegyes deputációk vizsgálták felül. A nádori ellenőrzésre: MNL OL E 21 - a - 1648. február 4., 1649. december 16. 133
