Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VIII. A kamara és az adóigazgatás
és 160 dénárt a megyéknek katonaság kiállítására. Utóbbira rendi kincstartókat, illetve adószedőket jelöltek ki.546 Az adókat megszavazó törvénycikkek (1547. évi 8., 1548. évi 23., 1550. évi 22. törvénycikk) is úgy rendelkeztek, hogy az adó a kamarahasznával együtt 2 forint.547 Az elkülönítés ellenére a rendi felfogás mégis az volt, hogy a kamarahaszna csak akkor jár, amikor subsidium-ot is szednek. A bécsi udvar főleg 1560 után tett kísérletet arra, hogy a kamarahasznát a sub- sidium-tói függetlenül, évente automatikusan is behajtható jövedelemmé minősítse. Erre az 1561. évi kamarai általános utasítás kibocsátása adott alkalmat. Az utasítás pontjainak értelmezése és részletezése kapcsán ugyanis a Magyar Kamara a kamarahaszna esetében a rendek felfogását fejtette ki, mely szerint Magyarországon, mivel dica-t szednek, a lucrum camerae-1 elengedték ínam ea ratione, quod dicae sunt acceptae, lucrum est relaxatum).548 A Bécsi Udvari Kamara ezzel nem értett egyet, és azt hangsúlyozta, hogy a kamarahaszna — akár van dica, akár nincs - évenként jár az uralkodónak. Magyarországon 1561-ben már három esztendeje nem adtak a rendek dica-t - hangoztatta a királyi rendelet - az ország lakói ezekre az évekre legalább utólag kamarahasznát fizethetnének. E kérdésre vonatkozólag részletes javaslat felküldésére szólították fel a Magyar Kamarát.549 Egy másik királyi rendelet azt is meghagyta neki, hogy az adó dolgában tárgyaljon az esztergomi érsekkel (a kancellárral) és Nádasdy Tamás nádorral, mert a Korona bevételének (coronae nostrae proventus) számító lucrum camerae kivetésére nem kell országgyűlést összehívni. Javaslatot kért a rendelet az ilyen címen kivethető összeg nagyságára is, egyébként portánként évi 20 dénárra gondolt.550 A Kamara véleményét az 1562. február 17-i felterjesztésben küldte el a Bécsi Udvari Kamarának. Ebben leszögezte, hogy a kamarahasznát a régebbi magyar királyok (a Mohács előtti korszakban) országgyűlési kivetés nélkül hajtották be, s a királyi kincstartóknak nem voltak problémáik az adóval kapcsolatosan. Ennek alapján most is lehet kérni azokban az esztendőkben, amelyekre az országgyűlés nem szavazott meg subsidium-ot. Az igénylés módja most az lehetne, hogy először a magyar tanács tagjai beszélnék rá a beszolgáltatásra azoknak a megyéknek a nemességét, amelyekben rendszerint tiszteletbeli (fő)ispáni tisztséget viselnek. Magukat a megyéket pedig királyi rendeletekkel kellene felszólítani a kamarahaszna megadására.551 Ilyen előzmények után a kamarahaszna ügye az 1563. évi országgyűlés elé került, ahol ebben a kérdésben a király és a rendek között megegyezés született. A megegye546 Acsády 1.: Magyarország pénzügyei i. m. 72. Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 239-240. A két forintnyi adó két évre (két terminusra) szólt. Egy-egy évre az 1 forintnyi adóból 20 dénár esett a kamarahasznára. A kamarahasznát 1544-ben egy királyi rendelet is évi 20 dénárban rögzíti. MNL OL E 21 - a - 1544. május 15. 547 Az 1547.évi 8. törvénycikkely szerint az adó portánként két évre 2 forint volt, ebből 40 dénár a kamarahaszna. Az 1548. évi 23. törvénycikk alapján portánként 2 forintot szavaztak meg, ezen felül a földesurak saját zsebükből 60 dénárt fizettek, ebből 20 dénárt a kamarahaszna fejében. Az 1550. évi 22. törvénycikkely csak 2 forintot ajánlott meg portánként, ebben benne volt a kamarahaszna címén szedett adó is. 548 MNL OL E 15 - 1561. sine mense et die - No. 3. 549 MNL OL E 21 - b - 1561. szeptember 3. - 542 - 113. 550 MNL OL E 21 - b - 1562. február 4. - 543 - 13. 551 MNL OL E 15 - 1562. február 17. - No. 16. A felterjesztés fogalmazványa. ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1562. März 2. Miksa főherceg levele az esztergomi érsekhez, amelyben kifejti, hogy a kamarahaszna csak a korona jövedelme. 128
