Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VII. Egyházi gazdasági ügyek, az egyházi tized használata
az eladományozásra. Az egyházi birtokokat azonban nem lehetett a magyar törvények szerint véglegesen eladományozni (világi személy részére), a zálogban lévő egyházi javakat előbb-utóbb ki kellett váltani. Erre, mint ezt a Magyar Kamara 1596. évi véleménye ki is fejtette, csak kétféle lehetőség volt. Az ilyen birtokokat vagy a királynak kellett kiváltani a zálogból, vagy annak az egyházi személynek, akinek a király ezt a birtokot kiváltás céljából átengedte. Amennyiben egyházi személy váltotta ki zálogból ilyen birtokot, akkor fennállott az a veszély, hogy a birtok az egyházi személy hagyatékaként rokonai, tehát újból világiak kezébe kerül.480 Bonyodalmat okozott az egyházi birtokok zálogba vetése a Bocskai-szabadságharc idején. Bocskai ugyanis a felkeléshez szükséges anyagiak megszerzése céljából egyházi birtokokat foglalt le és zálogosított el. Znióváralját és Vágsellyét például Illésházy István szerezte meg zálogbirtok címén.481 A katolikus egyház vezetői (Forgách Ferenc nyitrai püspök és kancellár, Szuhay István egri püspök, magyar kamaraelnök és még több főpap) 1606-ban folyamodványt készítettek a pápához Bocskai és Illésházy, mint a katolikus egyház vagyonának „bitorlói” ellen. Ez az akció azonban nem nyerte meg Mátyás főhercegnek és körének tetszését, mivel féltették tőle a Bocskaival való megegyezés sikerét. Az eredménytelen folyamodvány készítői, mivel ehhez előzőleg nem kérték ki az uralkodó véleményét, dorgálásban részesültek.482 A 17. század első felében változtak a viszonyok a katolikus egyház birtokainak lefoglalása és elzálogosítása körül. Az erősödő ellenreformáció szükségesnek tartotta az egyházi vagyon visszaszerzését. Fontos szerepet játszott ennek megindításában Pázmány Péter esztergomi érseksége (1616-1637). A királyi kincstár pénzhiánya miatt sokszor az egyháznak kellett az ilyen birtokot a zálogból kiváltani. A mislyei prépost- ság (Abaúj megye) birtokait, amelyeket a katolikus klérus váltott ki a protestánsok kezéből, a kassai kamarai adminisztrátor elfoglalta. E birtokokat 1639-ben az egri püspöknek, Lippay György kancellárnak szolgáltatták vissza,483 1643-ban a kassai jezsuita kollégiumnak adományozták.484 A bozóki prépostság (Hont megye) birtokainak kiváltását 1648-ban királyi rendelet hagyta meg.485 A veszprémvölgyi apácák birtokainak a jövedelmeit 1623-ban a pozsonyi jezsuiták részére biztosították.486 Az egyházi ügyekben gyakorolt királyi hatáskör legbonyolultabb és legtöbbet vitatott kérdése - az egyházi birtokok betöltése, kincstári használatba vétele mellett - a katolikus főpapság végrendelkezési jogának, a főpapi személyes hagyaték öröklésének a szabályozása volt. E kérdésben éles ellentét található a klérus és a királyi hatalom felfogása között. Az egyház pápai kiváltságlevelek alapján a főpapok és más egyházi személyek szabad végrendelkezési joga mellett kardoskodott, míg az uralkodó a legfőbb királyi kegyúri jog alapján illetékesnek tartotta magát a főpapi hagyatékok le480 MNL OL E 15 - 1596. február 28. - No. 54. A Magyar Kamara felterjesztése az esztergomi érseki birtokokról és az elzálogosított egyházi javakról. 481 MNLOL E 21 - b - 1610. május 5. - 585 - 80. A királyi rendelet intézkedik, hogy Zniótés Sellyét váltsák ki Illésházy özvegyétől. 482 MOE XII. 7-8., 10., 11-13., 18. 1606. évi pozsonyi országgyűlés. 483 MNL OL E 21 - b - 1639. szeptember 13. - 599 - 35. 484 MNL OL E 21 - b - 1643. január 16. - 601 - 2. 485 MNL OL E 21 - b - 1648. február 13. - 602 - 154. 486 MNL OLE 21 - b- 1623. június 21. - 592 - 46. 114
