Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)

V. A bányászat és a pénzellenőrzés, a bányászati hatáskör csökkenése

hoztak kellő eredményt. A lengyel határ mentén fekvő megyékben annyira elterjedt e pénz használata, hogy alig van forgalomban magyar pénz. A forgalomból a lengyel pénzt így kitiltani nem lehetséges. Egyetlen gyógymód az volna, hogyha a magyarnál rosszabb lengyel pénz értékét szabályoznák.398 Az országgyűlés nem fogadta el ezt a szabályozási lehetőséget, hanem törvénycikkelyt hozott a lengyel pénz elkobzására (1574. évi 20. törvénycikkely). Az 1576. évi országgyűlés alkalmával a királyi előter­jesztés céljára adott bécsi udvari kamarai vélemény szerint ezt a végzést nem hajtották végre. A rossz lengyel pénz továbbra is elárasztja az országot, a lengyelhez képest jobb magyar pénzt pedig kiviszik Lengyelországba. Mivel a lengyel pénz nem küszöbölhető ki a forgalomból, valódi érékét kellene meghatározni és úgy elfogadni399 - hangoztatta a kamarai vélemény. Az 1578. évi országgyűlés e javaslatok szellemében határozatot hozott a lengyel pénz kiküszöbölésére. Az 1578. évi 19. törvénycikk úgy döntött, hogy a lengyel pénzt - ugyanúgy, mint Bécsben - csak királyi rendeletekben limitált értékük szerint lehes­sen elfogadni. Amennyiben valaki másképp hozná forgalomba, attól el kell kobozni.400 A lengyel pénz értékének szabályozásáról szóló rendelet fogalmazványát a Magyar Kamarának kellett elkészítenie.401 A Magyar Kancellárián kiadott rendelet példányait azután a Magyar Kamara küldte el a megyéknek és a városoknak, illetve a beszterce­bányai bányaigazgatónak.402 A visszaéléseket ez sem szüntette meg. Bizonyos vélemény szerint maguk a ki­rályi tisztviselők vitték ki az aranypénzt Lengyelországba, ahol nagyobb értéke volt, mint Magyarországon, és több aprópénzt lehetett érte beváltani. Ezt a feltevést a hi­vatalos vizsgálat azonban nem igazolta. Az 1582. évi országgyűlésen a rendek úgy vélték, hogy a lengyel pénz kitiltása azért is nehéz, mivel kiküszöbölése a hazai ap­rópénz hiánya miatt a magyarországi birtokosokat károsan érintené.403 A bajon tehát a rendek szerint elsősorban az segítene, ha elegendő jó minőségű magyar aprópénzt vernének. Ez elejét venné a lengyel pénzzel kapcsolatos különféle manipulációknak, nyerészkedésnek.404 Ezt a módszert javasolták a 17. század folyamán is a lengyel pénz (krajcárok, dukátok) használatának rendes mederbe való terelésére. Erre utalnak mind az országgyűlési határozatok, mind pedig a kamarai vélemények, rendeletek. Jó pénz kibocsátása esetén éltek a pénzkiviteli tilalom módszerével. A Magyar Kamara javas­latára az 1682. évi királyi rendeletek például az öt garasos ezüstpénz kivitelét tiltották meg Lengyelországba. A jó minőségű magyar aprópénz egyébként Erdélybe és Török­országba is kiáramlott.405 A forgalomban lévő különféle pénzek ellenőrzésénél jól látható, hogy az ország lakosságának pénzellátása terén eléggé rendezetlen viszonyok voltak. A pénz rossz mi­398 MOE VI. 6., 14., 33. 1574. év. 399 MOE VI. 133. 1574. év. 400 MOE VI. 324. 1578. év. 401 MNL OL E 21 - b - 1578. szeptember 17. - 561 - 206. 402 MNL OL E 15 - 1578. november 3. A lengyel pénz ügyében a megyékhez intézett levél fogalmazványa. 403 MOE VII. 12-13., 21. 1582. év. 404 uo. IX. 1599. év 202. 405 MNL OL E 21 - b - 1682. január 29. - 608 - 104., február 20. - 608 - 126. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei i. m. 38. 101

Next

/
Thumbnails
Contents