Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
V. A bányászat és a pénzellenőrzés, a bányászati hatáskör csökkenése
zek dénárban kifejezett értéke - mint említettük - állandóan nőtt. A Magyar Kamara 1568-ban, 1572-ben is figyelmeztette az udvart arra, hogy a pénz értéke az újabb és újabb nem megfelelő minőségű pénzérmék (aprópénz) kibocsátása miatt csökken. Ezért jobb pénzt kell veretni. A kincstárnak nincs haszna abból, ha kevesebb nemesfémet tartalmazó pénzt bocsát ki,386 mert a károsodás a vámokon, adókon keresztül őt is érinti. A gazdasági életet is zavarja a rosszabb pénz. A Magyar Kamara 1614-ben is lesújtó véleményt mondott a Bécsi Udvari Kamarának a Körmöcbányán vert pénzekről. Egyes földbirtokosok megtiltották jobbágyaiknak a pénzek használatát. Még az aranypénz és az ezüsttallér sem tartalmazta a kötelező nemesfémet, hanem feles mennyiségben rezet kevertek hozzá. A 17. század elején a Német Birodalomban majd Ausztriában is észlelhető pénzrontás következtében Magyarországon elsősorban az aprópénz finomsága csökkent. A Kamara szerint mindez a pénz jó minőségét elrendelő régi törvényeket sértette meg, és lejáratta az uralkodó tekintélyét. 387 A Magyar Kamara arra kérte többször is az uralkodót, hogy Alsó-ausztriai Kamaráján keresztül a körmöci pénzverőt jobb pénz kibocsátására kötelezze. A pénz minőségének javítását- amint láttuk- az országgyűlési törvénycikkek is állandóan sürgették. A kamarai vélemények szerint ez nem is volt indokolatlan. A 16. század végétől kezdve a magyar és az osztrák pénz értékét nemcsak az örökös tartományokban, hanem itthon, az országban is mind gyakrabban szabályozni kellett. Az országban állomásozó idegen katonaság fizetésére kevésnek bizonyult a forgalomban lévő pénz, ezért német pénzt kellett behozni. Osztrák, német és német- alföldi aranypénzek, tallérok, aprópénz gyanánt garasok, krajcárok kerültek forgalomba. Ezeknek a magyar pénzekhez viszonyított értékét a Magyar Kamara véleményének figyelembevételével állapították meg. A Magyar Kamarának kellett a forgalomban lévő pénzek értékét rögzítő pátenseket is szétküldeni a megyéknek és a városoknak. E rendelkezésekből az állapítható meg, hogy a magyar forint értéke valóban egyre inkább csökkent a német pénzekhez viszonyítva. A birodalmi tallér értékét például egy királyi rendelet 1598-ban 70 német krajcárral szemben 75 magyar krajcárban számította, és a Magyar Kamarától kért véleményt, hogy ez a (nyilván bécsi) átszámítás alkalmazható-e az országban.388 A Bécsi Udvari Kamara kérdése hasonló jellegű volt 1622-ben is. Az aranypénzt Bécsben akkor 210, az ezüsttallért 126 magyar dénár értékében számították.389 A Magyar Kamara felterjesztése szerint a fenti pénzeket Magyar- országon kétféle módon lehetett átszámítani. Az átváltásnál 1 arany 205, 1 tallér 120 magyar dénárt érhetett, a kereskedelmi forgalomban azonban egy arany 210, egy tallér 126 magyar dénárt tett ki.390 Szokásban volt a pénz értékének a szabályozása az országgyűlések alkalmával, amikor az udvarnak és kíséretének ellátását kellett az esetleges drágaság letörésével, 386 MNL OL E 15 - 1568. második félév - No. 452., 1572. január 15. A pénzek értékváltozására 1. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei i.m. 47-49. 387 MNL OL E 15 - 1614. október 1. - No. 3. Cam. aul. A pénzrontásra 1. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei i.m. 30., 33. 388 MNL OL E 21 - b - 1598. május 31. - 578 - 66. Huszár Lajos'. Habsburg-házi királyok pénzei i.m. 39. 389 MNL OL E 21 - b - 1622. szeptember 22. - 587 - 72. 390 MNL OL E 15 - 1614. október 1. - No. 30. Cam. Aul. 99
