Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor mint helytartó
ság elnöke válaszát is a nádor és a magyar rendek 1688. szeptember 22-i, már említett felterjesztésére. Nem száll vitába a felterjesztéssel, de válaszából világosan kitűnik, hogy a befejezés előtt álló Einrichtungswerk készítői az ország új berendezkedésének kérdéséről sok kérdésben gyökeresen más nézeteket vallottak. A két első körlevél is ezt támasztja alá. 62 A megyék először a nádor felhívását kapták meg s csak pár hét múlva a bizottságét. Szepes, Pozsony és Bereg megye augusztus 11. és 24. között, még mit sem tudva a bizottság hasonló felhívásáról, készséggel megígérte a nádornak az adózással kapcsolatos kimutatások elkészítését. 63 Bereg megye még azt is hozzáfűzte, hogy a király és a nádor leirataiból „Nagyságodnak Őfelsége távollétében való locumtenentiáját örömmel értettük". Amikor azután később valamennyi megye megkapta a bizottság felhívását is, ezzel kapcsolatban általában kétféleképpen foglaltak állást. A megyék egyik csoportja (Árva, Bars, Sáros, Hont, Győr, Gömör, Borsod és Torna augusztus 28. és október 5. között) azt válaszolta a nádornak, hogy a kimutatást mindkét helyre, hozzá is, a bizottsághoz is, el fogják küldeni. 64 Sáros, Hont és Győr hozzátette, hogy a bizottságnak küldendő kimutatásból egy példányt eljuttat a nádorhoz is. Torna megye október elejéig nem tudta, mitévő legyen, akkor pedig elküldte a kimutatást mindkét helyre. Borsod megye előbb a bizottságnak küldte, aztán a nádornak. A megyéknek egy másik csoportja (Sopron, Vas, Nógrád, Trencsén, Heves és Külső-Szolnok augusztus 18. és szeptember 10. között) olyan értelemben írt fel a nádornak, 65 hogy a kimutatást csak neki küldi el, a bizottságnak nem. Hozzájuk csatlakozott szeptember 12-én Pozsony, október 6-án Bars megye is. 66 Megállapítható, hogy a megyék ez utóbbi csoportja szervezetten lépett fel, mégpedig a nádor irányítására, hiszen az első ilyen jellegű levelet Sopron megye írta, ahol örökös főispán volt; itt feküdt birtokainak legnagyobb része. A tiltakozó megyék leveleinek szövege értelmileg azonos, sőt ezen túlmenően sok helyütt a kifejezések azonossága is feltűnik. Hangoztatják, hogy a királyi hitlevéllel megerősített magyar törvények szellemével ellenkezik a bizottságok útján való kormányzás. Az ország szabadságainak, kiváltságainak megtartását a legutóbbi országgyűlésen a jelenlegi király is megígérte. A törvények azt is szabályozzák, hogyan történjék a király távollétében a jog- és igazságszolgáltatás. A nádor — aki „mediator", „prorex", „vicekirály", s a király távollétében „supremus post Deum in terris iustitiarius" —jelentse a bizottság működése elleni tiltakozásukat a királynak, s vigye keresztül régi szabadságukban való megtartásukat. 67 A nádor irányító szerepe még jobban kiviláglik 1689. szeptember 8-án Strattmann bécsi udvari kancellárhoz s egyben az Einrichtungswerk-főbizottság tagjához intézett leveléből. 68 Ebben előadja, hogy a megyék és szabad királyi városok a király távozása után a Kollonics-Korompay-Krapff-bizottság írásával ellátott leiratokban kaptak különféle utasításokat. Panaszaikkal, amelyekben a bizottsági úton való ügyintézés ellen tiltakoznak, a nádorhoz fordultak. Mindannak, amit a fenti bizottság által aláírt levelek és manifesztumok tartalmaznak, szokásos és törvényes úton vagy királyi aláírással, vagy a király távollétében, a nádornak mint
