Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Benyovszky Mátyás titkár
rátornak a felső-magyarországi adóhátralékok behajtása ügyében folytatott vitájáról. Az adminisztrátor szigorú parancsot kapott a bécsi udvari kamarától, hogy katonasággal hajtassa be a hátralékokat. Benyovszky megállapította, hogy Bécsben ahelyett, hogy fékeznék a katonai kihágásokat, maguk adnak rá parancsot. 18 Hasonló felfogást tanúsított a túlzott adóztatás ellen 1683 őszén is, már a török visszaszorítása után, amikor arról értesítette a nádort, hogy Pavesics kamarai tanácsos a nemesekre kivetett téli porciók szétosztásában kívánja igénybe venni közreműködését, s a kiküldendő parancsokra a titkár aláírását kéri. Benyovszky nem akarta, hogy ilyen módon a felelősség a nádorra háruljon, figyelmeztette urát, s ellenintézkedést javasolt. 19 Az adóügyben való teljes egyetértésüket tükrözik a nádornak 1684 őszén a budai táborból Bécsben tartózkodó titkárához intézett keserű hangú levelei, miután arról értesült, hogy a Buda ostromával járó nagy anyagi áldozatok ellenére újból téli katonai beszállásolás készül, s Abele Kristóf, a bécsi udvari kamara elnöke „az mi megnyúzásunkra" érkezik ez ügyben Magyarországra. 20 Benyovszky titkár legjelentősebb szereplésének a nádor mediatori tevékenységével kapcsolatos diplomáciai jellegű működését tekinthetjük 168 l-l 682-ben. Hatáskörénél fogva a nádorra hárult az a feladat, hogy Thököly és hívei, valamint az udvar között közvetítsen s megegyezést hozzon létre, Bár Thökölyék nem tekinthették törvényesnek a nélkülük tartott soproni országgyűlést, s nem fogadták el a nádorválasztást sem. Ugyanakkor a török háborús készülődés miatt a megegyezés sürgős volt. Pár nappal a nádorválasztás után az udvar beleegyezése alapján Benyovszky Mátyás üzenettel, bizalmas levelekkel kereste fel Thökölyt. Kísérője Thököly híve, Izdenczy Pál volt. Útját éber figyelemmel kísérte Felső-Magyarországon Caprara tábornok is. A titkár június 25-én már Eperjesen volt, innen jelezte, hogy Caprara segítségével fogja leveleit eljuttatni a nádorhoz. 21 Izdenczy előresietett, hogy megfelelő útlevelet hozzon Benyovszky számára, aki Eperjesről Kassán, Tokajon, Böszörményen és Debrecenen keresztül ment tovább, július 5-én és 6-án találkozott Thökölyvel, s 7-én ért újból Debrecenbe, útban hazafelé. 22 Thököly a két nap alatt többször tanácskozott a titkárral, a nádor „jámbor és böcsületes szolgájával", írásbeli választ és bizalmas szóbeli üzenetet küldött vele, hangsúlyozva, hogy ez sokkal fontosabb, mint az írás. 23 Benyovszky otthon jelentést tett a nádornak, aki azonnal tovább küldte Bécsbe. A király a titkárt személyesen is fogadta, s nemcsak meghallgatta előadását, hanem kérdéseket is intézett hozzá. 24 A titkár 1681. július 17-én Bécsújhelyről írt levelében számolt be a nádornak: „Én a Nagyságod kegyelmes parancsolatjábul mind kegyelmes urunk őfölségét, mind pedig az több minisztereket informáltam az dolgokról, most fogok mennem Svarczemburgh 25 herceg és Nostiz 26 urakhoz őnagyságokhoz, akiknél még nem voltam." A királytól azt a parancsot kapta, hogy jelentésének általános mondanivalóját írásban is nyújtsa be, amit meg is tett. Tájékoztatta a titkár a nádorral jó kapcsolatot tartó, győri származású Sinelli Imre bécsi püspököt is, mielőtt az a királyhoz ment kihallgatásra. Jelezte, hogy a nádornak alighanem sürgősen Bécsbe kell jönnie a további teendők megtanácskozásá24 Iványi Emma 369
