Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Meskó Ádám nádori ítélőmester

MESKÓ ÁDÁM NÁDORI ÍTÉLŐMESTER Nyugat-dunántúli középnemes, előneve: fülesi és gálosházi. A Sopron megyei Fülesen és a Mosón megyei Gálosházán (Gáloson) volt birtoka, utóbbi helyen kastélya is.

1 A nádor átengedte neki a Sopron megyei Malomházát. Az itteni és a fülesi lakosok panaszt tettek ellene a magyar kancelláriánál, mivel nem törődve még Nádasdy Ferenc országbírótól kapott régi kiváltságaikkal jobbágyi szolgáltatásokra fogta őket. így 1712. augusztus 12-én felszólítást kapott a kancelláriától, hogy a két falut illetően maradjon meg az urbárium szabta keretek között.

2 1711-ben közös nádori adományul kapott egy nemesi kúriát a Sopron megyei Széleskút mezővárosban Madarász Imrével, az Esterházy-uradalmak jószágkormányzójával, akivel a megyei közgyűléseken vállvetve képviselte a nádor érdekeit.

3 Testvére, Meskó Jakab,

4 a bécsi udvari kamara tanácsosa, az ő jogügyigazgatósága idején alügyigazgató,

5 majd utódaként 1707-1709-ben ugyancsak királyi jogügyigazgató,

6 később pedig a bécsi udvari kamara tanácsosa és referendariusa.

7 Meskó Ádám felesége Kürthessy Mária Zsuzsanna volt.

8 Gyermekei: Éva, Mária, Terézia és Franciska.

9 A nádor korábban is kapcsolatba került vele mint megyéjebeli birtokossal és jogásszal. 1693-ban a Vépen birtokos Csáky Krisztina (akkor Draskovics Miklós országbíró özvegye) küldte Meskó Ádámot a nádorhoz ügyének szóbeli előterjesztésére.

10 1699-ben Sopron megye néhány földesura a Rábán levő malmok okozta áradások kivizsgálását kérte a királytól, aki parancsot adott a nádornak (mint akinek hatáskörébe tartozott az ügy elintézése), hogy joghoz értő, igazságszerető, érdektelen személyekből álló bizottsággal vizsgáltassa meg a kérdést. A nádor két küldöttje Niczky György és Meskó Ádám volt.

11 1701-ben Hunyady László volt nádori segédtitkár, ekkor a kancelláriai registrator és pecsétőr procuratorai között szerepel Meskó Ádám és testvére, Jakab.

12 1703 júniusában pedig, Hrabovszky László akkori királyi jogügyigazgatóval együtt mint aligazgató Bartholotti János Károly főhadipénztáros egyik jogi képviselője.

13 Mint királyi alügyigazgató vett részt Hrabovszky mellett a jászkun kerület eladását előkészítő munkálatokban. Mindenben a kincstár érdekei szerint járt el. A jászkun privilégiumokhoz olyan jogi magyarázatot fűzött, amelynek alapján igazolhatóvá tette a terület eladhatóságát: a jászok és kunok a király jobbágyai, s így más királyi birtokokhoz hasonlóan elidegeníthetők; a királynak ezt a jogát az 1687-ben megvalósult örökös királyság csak megerősíti. Ami pedig a nádor innen