Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Szirmay István nádori ítélőmester

SZIRMAY ISTVÁN NÁDORI ÍTÉLŐMESTER Tevékenysége nádori ítélőmestersége előtt és után is szorosan kapcsolódik a nádor mediatori feladatköréhez. Az ítélőmesterek közül a legjelentősebb egyéniség. Mint a felső-magyarországi középnemesség sajátos képviselője foglalja el helyét a nádor körül kiépült jobbára nyugat-magyarországi nemesekből álló hivatalszervezetben. Zemplén megyei régi középbirtokos református nemesi családból származott, 1687-ben tért át a katolikus hitre. Apja Szirmay Péter Zemplén megyei alispán, anyja a lutheránus Keczer Anna, akinek révén rokonságban volt a Wesselényi-mozgalomból ismert Keczer-testvérekkel.

1 Felesége Eödönffy Vinnai Kristóf leánya, Zsuzsanna.

2 1690-ben örökbe fogadta nővérének unokáját, cserneki Dessewffy Tamást.

3 Pénzszerzéshez értő, közismerten gazdag ember volt, Tokaj környéki szőlőbirtokos.

4 Élete végén büszkén vallotta, hogy fogadott fiára tehermentes birtokot hagyhat, s még soha senkinek adósságért kamatot nem kellett fizetnie.

5 1672-ben már önállóan gazdálkodó, házas ember volt. Közéleti pályáját is az 1670-es években kezdte Zemplén megyében, Homonnai Drugeth Zsigmond főispán mellett.

6 Bejáratos volt Erdélybe, kapcsolatban állt Teleki Mihállyal

7 és Thököly Imrével is. 1680 és 1686 között, egészen Thökölynek Váradon történt elf ugatásáig állandóan közvetített közte és a bécsi udvar között. Az udvar kiegyezést kereső politikájának egyik fő célja az 1679-ben vezérszerephez jutott Thököly Imre leszerelése volt. A titkos tárgyalásokat Sebestényi András erdélyi püspök vezette, s 1680. március 29-én Eperjesen kelt megbízó levelében felhatalmazást adott Szirmay Istvánnak a fent említett közvetítő munka megkezdésére.

8 Jelenleg nem térhetünk ki annak elemzésére, miért esett rá mindkét fél választása. Homonnai Drugeth főispán feltehetőleg buzdította a nem könnyű feladat elvállalására.

9 Sebestényi püspök megbízólevele értelmében Szirmaynak a helytartó, Szelepcsényi György esztergomi érsek nevében kellett vállalnia a követséget. A püspök, Szirmay jogos és később beigazolódott aggályainak eloszlatása céljából a megbízólevélben azért is felelősséget vállalt, hogy a király szolgálatában eljáró követre semmiféle gyanú nem hárulhat. Ennek ellenére Szirmay István 1685-ben börtönbe került, ahonnan csak váltságdíj ellenében, katolikus hitre térve szabadulhatott. Az 1680-as tárgyalások fonalán kapcsolódik össze Esterházy Pál, az udvar nádorjelöltje és Szirmay István közvetítő tevékenysége. A nádor egyik nővére révén rokonságban volt a Homonnai Drugeth családdal, s így ezen az úton is felhívhatták figyelmét Szirmayra. De az udvar is beavatta az eseményekbe, 1680. 22* 339