Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Szirmay István nádori ítélőmester
augusztus 23-án a király, véleményét kérve, megküldte neki a Sebestényi erdélyi püspökkel folytatott tárgyalások iratait. 10 A király 1680. szeptember 19-i újabb leirata szerint Esterházy Pál véleményét ekkor már felterjesztette. 11 Szirmay István az 1681. évi soproni országgyűlésen Sáros megye egyik követe volt. 12 Az 1681: 23. és 24. törvénycikk szerint pedig Homonnai Drugeth Zsigmond Zemplén megyei főispánnal együtt kiküldték abba az országos bizottságba, amely egyrészt az országhatár lengyel szakaszának felülvizsgálását, másrészt Lubló és a tizenhárom szepesi város visszaváltásának előkészítését kapta feladatul. 1681 őszén biztosítani kellett, hogy a közelben tartózkodó Thököly seregei ne zavarják meg a felső-magyarországi, elsősorban a hegyaljai szüretet. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon Szirmay is részt vett. 13 A nádor 1682. február l-jén Bécsből közvetlen levelet intézett Szirmay Istvánhoz mint Thököly megbízottjához. 14 A nádor és Thököly között a levélváltás ekkor részben Szirmay közvetítésével folyt. A helyzetet bonyolította a nádornak 1682 augusztusában Thököly Évával, Thököly Imre testvérhúgával kötött házassága. Thököly 1682. október 5-én közölte a nádorral, hogy követeit, Szirmay Istvánt és Jánoky Zsigmondot, akik a nádortól menlevelet kaptak, elindította a bécsi udvarhoz, s ebben a levélben említi Thököly a nádornak Szirmayn keresztül hozzá juttatott közléseit, valamint azt, hogy követei szóbeli üzenetet is visznek számára. 15 Bécsben már várták őket, s a király október 9-én utasította a nádort, hogy amint hozzá érkeznek, jó őrizet mellett azonnal küldje őket tovább. 16 A magyar hadak élén táborozó nádor a titkárát, Benyovszky Mátyást küldte Bécsbe, hogy a két követet megfigyelje. Feladatuk az udvar és Thököly viszonyának rendezése volt, ezen belül pedig ideiglenes fegyverszünet kötése. A nádor a töröknek és szövetségesének végleges kiűzését, megsemmisítését kívánta, nem újabb megegyezést velük. Attól is tartott, hogy Thököly az alkudozások során fölébe kerekedik, magasabb rangot kap. Aggasztotta, hogy a követeket a haditanács elnöke, Badeni Herrmann őrgróf nyájasan fogadta. 17 Döntő szót azonban Bécsben sem kívántak kimondani, a követek hetekig várakoztak érdemleges válasz nélkül. Szirmay kifejezést is adott elégedetlenségének. 18 Egyébként tartózkodóan viselkedett, egyedül Draskovics Miklós országbíró házához járt el gyakrabban, s ott tett bizalmasabb nyilatkozatokat. 19 Itt mondta állítólag azt, hogy Thököly olyan státust kíván magának, amilyenben Rákóczi György, de ha ez nem lehetséges, legalább olyat, amilyenben Rákóczi Ferenc volt. 20 Thököly és követei között a levelezés ezúttal is a nádoron keresztül történt, aki Thököly állítása szerint feltartóztatta újabban Bécsbe küldött embereit, és elfektette leveleit. Október 16-i levelével a nádorhoz küldte asztalnokát, Keczer Gábort, aki leveleket vitt Szirmayék után. 21 A leveleket a nádor Bécsbe küldte Gubasóczy János kancellárhoz, de egyben figyelmeztette, ne adjon hitelt sem ezeknek, sem Thököly ott levő követeinek. A kancellár válaszában egyetértéséről biztosította. 22 Ugyanekkor a nádor Keczer Gábort hat napig magánál tartotta, amiről Thököly október végén értesült, s azonnal kifejezte neheztelését. 23 November 6-án és 22-én újból sürgető leveleket írt a nádornak követei mielőbbi visszaküldése ügyében, akiknek késése „őfelsége