Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori fizetés

forint jutalmat kért, továbbá nádori fizetésének hátralékát s a kunok és jászok visszaadását.

67 A folyamodványban foglaltaknak közvetlen utódai sem tudtak érvényt szerezni. Megállapítható, hogy a nádor életében a fizetési hátralékot, modern kifejezéssel élve, mintegy folyószámlának tekintették, amelyből a nádorral kapcsolatos különféle szükségletek fedezésére apróbb összegek kiutalását is kérték.

68 * Külön kell szólnunk a nádori negyedről (quarta palatinalis), amit az 1683. február 25-i új fizetési megállapodás értelmében az évenként elmaradó 12 ezer forint készpénzfizetés pótlására rendeltek. Az 1683. február 25-i szerződés szövege nem áll rendelkezésünkre, csak későbbi idézésekből és hivatkozásokból ismerjük. Ezek alapján a nádori negyed meghatározása a következő: a nádor örököse, birtokosa lesz a kincstárra háramló, a kincstár által elfoglalt fekvőjószágok és ingóságok negyedrészének, akár egyházi, akár világi személyektől származnak ezek, s akár magszakadás, a család kihalása, akár pedig hűtlenség következtében kerülnek a kincstár birtokába. A nádor ezeket a negyedeket elfoglalhatja és használhatja, de ismerni kell a velük kapcsolatos ügyet, és számítani kell arra is, hogy a király a volt tulajdonosoknak kegyelmet is adhat. Amíg a nádori fizetésnek ez a módja van érvényben, szünetel a nádori adományozás; az e célra használt 32 jobbágytelken aluli birtokokkal a kincstár rendelkezik.

69 Ezzel a lehetőséggel élve a nádor és Kollonics Lipót kamarai elnök 1683 utolsó negyedében sorra foglaltatott azoknak a fő- és középnemeseknek birtokán, akik ez év nyarán az országot elözönlő törökhöz és Thökölyhez csatlakoztak. A nádor Ugyanis azonnal Bécs ostromának befejezése és a török visszaszorítása után, 1683. szeptember 16-án a királyhoz folyamodott, hogy az 1683. február 25-i szerződés hatályba lépjen,

70 s így a birtokfoglalásokat megkezdhesse. A király akkor ilyen értelmű parancsot küldött mindkét kamarának. Kollonics Lipót még 1683 szeptemberében kiküldte Pavesics Gergely kamarai tanácsost a foglalások lebonyolítására, aki a nádor megbízottjával, Fabiankovics Ferenc fraknói kapitánnyal együtt munkához látott, de rövidesen megbetegedett és meghalt. Ezután a foglalások 1683 decemberéig szüneteltek. Akkor a nádor újabb engedélyt eszközölt ki a királytól,

71 aki azonban nem sokkal ezután maga tiltotta meg a birtokfoglalásokat,

72 mivel a kincstár (és a negyed révén a nádor) gyarapodásánál fontosabb volt az ország belső nyugalmának helyreállítása a török elleni végső összefogás érdekében. 1684 elején ilyen értelemben hozta határozatait a Lotharingiai Károly herceg elnöklete alatt tartott pozsonyi commissio, és 1684 januárjában ebből az okból kerülhetett bele az elkallódott 1683. február 25-i megállapodást újból közlő királyi leiratba az a rész, hogy a nádornak számítania kell királyi kegyelemre a megtévedtekkel szemben. Ennek a meggondolásnak lehetett következménye, hogy a nádor 1683-tól 1685ig semmit sem kapott nádori negyed címén, bár megállapítása szerint a kincstár bőven foglalt le ingatlanokat és ingóságokat is. A nádor sokszor próbálta érvénye-