Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori fizetés

Az 1698. december 31-én Pozsonyban készült újabb Zbiskó-elszámolás pedig félreérthetetlenül ki is mondja, hogy évi 24 ezer forint a számítási alap,

57 s így a még mindig fennálló 7894 forint régi hátralékkal együtt járt ekkor a nádornak 212 ezer forint. Zbiskó György 1701. december 20-i elszámolása,

58 továbbra is a fenti alapon, a nádor hátralékaként 170 810 forint 27 1/2 dénárt mutat ki. A 7894 forint 52 1/2 dénár régi hátralékhoz hozzászámítja 1690. március 1-től 1701. december 31-ig az évi 24 ezer forintos fizetést, ami 284 ezer forint, tehát a hátralékkal együtt 291 894 forint 52 dénár. Ebből kifizettek számára 121 075 forint 27 dénárt, mégpedig évenkénti részletezés szerint

59 1696-ra 16 344,1697-re 7800, 1698-ra 6111 forint 25 dénárt, 1699-re 14 ezer, 1700-ra 22 500, 170l-re 12 ezer forintot. 7706- ból fennmaradt egy Esterházy Pál írásával készült kimutatás, amely szerint a kamara neki 1706. július 20-án nádori fizetése fejében még 218 075 forinttal tartozott. A nádor a fent említett 1701. december 20-i Zbiskó-elszámolás végösszegéből indul ki, kevés eltéréssel. Akkor hátralékát ő 170075 forintra teszi, s a neki járó évi fizetést ő is 24 ezer forinttal számolja. Különféle egyéb járandóságai és a kamarával szemben fennálló tartozásai be- és leszámítása után kapja eredményül a fenti összeget.

60 7707- ben figyelemre méltó, összegében is jelentős új követelés merül fel a kölcsönös elszámolásokban: Esterházy Miklós nádornak a kamarával szemben fennállott és 1653-ban Esterházy Pálra szállott követelése, amelyet a kamatok nagymértékben felduzzasztottak. A hét tételből álló követelés és kamatai 501 936 forint 87 dénárt tettek ki.

61 Az alku a továbbiakban az ezzel kapcsolatos kiterjedt vitát is magában foglalja.

62 A nádor halála előtti egyik utolsó elszámolást Csernánszky Ferenc kamarai alszámvevő készítette. Ez is a Zbiskó-féle 170819 és 27 és 1/2 dénár hátralékból indul ki, a nádori fizetést szintén évi 24 ezer forintnak számítja, s a tartozásokat és követeléseket hosszan elemezve a nádor követelését 279 599 forint 311/2 dénárban állapítja meg. Ez az elszámolás 7772. október 24-én készült,

63 s nem valószínű, hogy a nádornak fél év múlva bekövetkezett haláláig lényeges összegű kifizetés történt volna. Erre utal a bécsi udvari kamarának 1720. június 15-én a nádor fiához, Esterházy Mihályhoz küldött kimutatása, amely szerint az elhunyt nádor fizetési hátraléka 273 761forint 36 krajcárban állapítható meg. Kifizetése elé akadályok gördültek; a bécsi kamara utalt többek között azokra a kötelezettségekre, amelyek Esterházy Pálnak 1694-ben ezzel a kamarával létesített sókereskedelmi vállalkozására vonatkozó szerződéséből utódaira is hárulnak.

64 1721 februárjában a nádor második házasságából származó József nevű fia is bejelentette igényét a fizetési hátralék rá eső részére, valamint az ez után járó kamatra is.

65 A korábbi elszámolásokban kamatszámítással nem találkoztunk. Maga a nádor 1695. évi végrendeletében fizetési hátralékát kolostorok alapítására hagyta, 1696. évi fiókvégrendeletében pedig akkor már felnőtt Mihály fiára.

66 Néhány nappal halála előtt folyamodványt nyújtott be III. Károlyhoz, amelyben a háborús időkben szenvedett tetemes káraiért, mindenkori hűségéért 200 ezer